2010. december 31.

2010. december 28.

Capitaly helyett Military

A HVG közvélemény-kutatást készíttetett a Mediánnal, hogy megtudja, miként vélekednek az emberek a készülő alkotmányról, mit tartanának fontosnak, hogy szerepeljen benne.
Általában a várt eredményeket hozta a felmérés: egy nagyobbrészt konzervatív, piacellenes, etatista szellemiségű, bezárkózó országban élünk. Arra a kérdésre például, hogy bővítené vagy szűkítené az állami szabályozás szerepét a gazdaságban, hatszor több válaszoló mondta azt, hogy növelné (42%), mint ahány csökkentené (7%). Az azonos nemű pároknak adható jogokat 9% bővítené, 41% szűkítené, a menekültek befogadását 70% szigorítaná, a halálbüntetést 69% állítaná vissza.
Ezek elkeserítő eredmények ugyan, de egyáltalán nem leptek meg. Akkor viszont elképedve tettem le a lapot, amikor odáig jutottam, hogy a magyar lakosság 47 százaléka visszaállítaná a kötelező sorkatonaságot. Ez olyan fokú szellemi sötétség, amire az sem adhat felmentést, ha ezúttal is csak Orbán Viktor szövegének szervilis szajkózásáról van szó netán. Ő mondta ugyanis, még előző miniszterelnöksége idején, 2001-ben ezeket a bicskanyitogatóan populista szavakat: „… a lányok is másként néznek a katonaviselt fiúkra.”
Emlékszem - mint szintén „katonaviselt” -, milyen nagyokat bólogattam, amikor ezt olvastam: „Ami megrendítőbb volt, az önmagában a katonaság mint intézmény. Elképesztő egy olyan rendszerben élni, ahol a fölkelés pillanatától a lefekvés pillanatáig pontosan előírják, hogy mikor mit kell csinálni. Rendkívül nyomasztott, hogy egy embert így meg lehet fosztani a függetlenségétől és a szabadságától, s valósággal géppé lehet tenni. Nagyon nehezen viseltem el, mint ahogy az alá-fölé rendeltséget is. Ebben leginkább az volt a borzasztó, hogy egy nálam sokkal szerényebb szellemi képességekkel rendelkező és általam morálisan is megvetett ember, ha azt mondja, feküdj, akkor le kell feküdni, és ha azt mondja, állj, akkor fel kell állnom.” Egyébként ezt is Orbán Viktor mondta, igaz, még 1990-ben, amikor egyrészt még frissek lehettek benne a sorkatonai élmények, másrészt akkoriban még többnyire igazat mondott. (Richter Anna: Ellenzéki Kerekasztal. Portré-vázlatok. Bp., 1990, Ötlet Kft. 73. o.)
Tehát ha a rendszerváltozás csak ezt az egy eredményt hozta volna, hogy megszűnt a kényszersorozás, már azért érdemes volt megcsinálni.
És akkor most, 2010 decemberében az emberek 47 százaléka azt szeretné, ha megint besoroznának minden fiút (esetleg lányt is?) ebbe a totálisan értelmetlen, vakfegyelemre szoktató zombiképzőbe. Elképesztő és végtelenül lehangoló.

2010. december 24.

PNL

Ki akartam venni pár fontos mondatot Parti Nagy mai nagyinterjújából, de kiderült, hogy majdnem mindegyik fontos. Úgyhogy olvassátok el az egészet itt – még ha a Népszavában jelent meg, akkor is.
PNL nem ígér túl boldog új évet - de azért legyen az! Meg szép a karácsony.

Déjà vu

A tíz éve halott Petri születésnapján évenként megrendezett megemlékezés normális körülmények között egy színvonalas kulturális esemény, semmi több.
De ebben az országban mostanság semmi nem normális, ezért a múlt század egyik legnagyobb magyar költőjéről nem lehet úgy beszélni, hogy a második mondatnál ne jöjjön elő a politika. Petri ugyanis a hetvenes-nyolcvanas évek ellenzékének egyik legismertebb alakja volt, és amiket akkoriban írt-mondott, majdnem változtatás nélkül átültethető a mai helyzetre. Az egyetlen különbség talán csak az, hogy akkor a demokrácia és a sajtószabadság előtt voltunk, most pedig a végén. Ezért a mostani helyzet sokkal fájdalmasabb, mert most nem a vágyott demokrácia és sajtószabadság hiányzik, hanem az elvesztett. (Na jó, legyünk pontosak: elveszőfélben levő.)
Ezt egyik emlékező sem kerülte-kerülhette meg – vérmérséklettől függően nyugodt stílusban vagy szarkasztikusan, vagy épp felindultan, elfúló hangon beszélt erről.
Ki-ki választott magának egy-két Petri-verset és hozzá egy-egy saját írást. Darvasi László, Forgách András, Gerevich András, Kukorelly Endre, Márton László, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Szilágyi Ákos, Takács Zsuzsa, Várady Szabolcs, Závada Pál mellett két színész, a Petri-specialista Vallai Péter és Kardos Róbert olvasott fel. Pontosabban Závada nem felolvasott, hanem - erre a Petri-vers-részletre:
Ha a seggünkbe nem csizmával rúgtak,
azt tiszteltük volt liberalizmusnak;
ha virágnyelven küldtek el a francba:
a Repression átment Toleranz-ba.
Túl az Oderán, innen az Uralon
szerveződik a rémönuralom
- egy dalos-füttyös one-man-show-t adott elő, általános meglepetést keltve. A Napsütötte sávot viszont ennyire jól még senkitől sem hallottam, mint Várady Szabolcstól – azt hiszem, erre mondják, hogy kongeniális előadás. Esterházy nagyon szép írását Kardos mondta el.
Az est nem az eredeti forgatókönyv szerint ért véget, mert a közönségből váratlanul szót kért Csordás Gábor, aki elmondta, hogy ő nagyon szeret itt mindenkit, meg nagyon egyet is ért mindenkivel, meg örül, hogy ilyen baromi jól érezzük magunkat egymás közt, és ennyire egy hullámhosszon vagyunk, meg ennyire szellemesen poénkodunk a médiatörvényen – de közben észre kéne venni, hogy épp legyilkolják a sajtószabadságot, és emiatt újra ki kell mennünk tüntetni érte az Agyrém-térre, ahogy Petri is tette hajdanán, és újra meg kell gumibotoztatnunk magunkat a hatalommal, igen, meg kell veretnünk magunkat újra, különben megint elveszik a szabadságunkat.
Így fejeződött be tehát a Petri Györgyre emlékező este a Nyitott Műhelyben, amely a légszomjig zsúfolt volt – de ez persze öröm. Az már kevésbé, hogy szinte csak azokkal az arcokkal találkozott az ember, akikkel a nyolcvanas évek végi demokratikus ellenzéki összejöveteleken, úgyhogy az átlagéletkor jóval közelebb lehetett a hatvanhoz, mint a negyvenhez, és ez nem túl biztató a jövőre nézve. Csupa öreg ember fogja megveretni magát hamarosan.

Végül legyen itt két Petri-kétsoros (az 1974-es Körülírt zuhanás, ill. az 1981-ben szamizdatban megjelent Örökhétfő kötetből):

Hírösszefoglaló
Mint lépcsőzugban a pormacska:
gyűlik puhán a korszak mocska.

Mondogatnivaló
Cipőmre nézek: fűző benne!
Nem lehet, hogy ez börtön lenne.

2010. december 17.

Big Brother


Rom

A cigányozás akkor is undorító, ha lassan a közbeszéd részévé válik, és a kocsmákból már régen eljutott a parlamentbe is. A cigányozásnál csak egy undorítóbb van: a kódolt cigányozás. Mert ez még ráadásul gyáva és szánalmas is.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár mai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ezentúl csak az a munkanélküli kaphat állami támogatást, aki rendben tartja a környezetét. Hogy mi számít rendben tartott lakókörnyezetnek, azt pedig az önkormányzat dönti majd el, helyi szinten. Példát is hozott a saját körzetéből: "Az öreg néni a botra támaszkodva is gereblyézik, a szomszéd nyolcfős család pedig romokban tartja a kertet."
Ha most erre azt mondaná valaki (mondjuk, én), hogy ez ordenáré cigányozás - az ellen biztos felháborodva tiltakozna államtitkár úr, még talán be is perelne, és persze meg is nyerné. Úgyhogy nem mondom. Csak annyit, hogy ennél a szövegnél a Jobbiké is sokkal szimpatikusabb és színvonalasabb.

2010. december 15.

Nyílt levél

Kedves Olvasó!

Ha 2011-ben is hódolni akarsz annak a minden bizonnyal szórakoztató, de helytelen és káros szenvedélyednek, hogy kukákból, szeméttartókból étkezel (naponta legalább háromszor, de inkább négyszer, mert úgy egészséges), és onnan guberálsz ruhadarabokat, amelyeket magadra vehetsz a mínusz tízben, vagy kartondobozt, amit magad alá teríthetsz a földre – akkor előtte ne felejts el a brifkódba tenni 50 000 forintot.
Legalábbis abban az esetben, ha ezt a passziódat épp az egyik leggazdagabb kerületben, a VIII.-ban akarod gyakorolni, mert az ottani polgármester, a Fidesz országgyűlési képviselője, dr. Kocsis Máté rendeletet hozott arról, hogy ezt januártól tilos lesz megtenned. Ha mégsem tudsz ellenállni a hobbidnak, akkor 50 000 forintod bánja.
Vigyázz, hitelkártyát nem fogadnak el a közterület-felügyelők!

A Véleményvezér blog mai szavazása

Szerinted mi volt 2010 legnagyobb belpolitikai csalódása?

Schmitt Pál elnökké választása
Az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása
A visszamenőleges hatályú adóztatás
A magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítása
A jobboldali értelmiség eljelentéktelenedése
Valami más

A hozzá tartozó cikk itt.

2010. december 14.

A Hírszerző mai szavazása

Schmitt Pál bölcsességében bíznak a kiherélt Költségvetési Tanács tagjai. Ön Schmitt Pál mely tulajdonságára alapozná az Ön által vezetett testület jövőjét?

A gerincességére
A makacsságára
A helyesírására
A történelmi ismereteire
Ki az a Schmitt Pál?
Tudom, ki az a Schmitt Pál, de szerintem nincsenek tulajdonságai

2010. december 12.

Jön a kilencedik

József Attila után 105 évvel Szalai Annamáriát és hatóságát is hamarosan beiktatják az alkotmányba.*

A fáradhatatlan, szemlátomást mindenhez értő és mindenre ráérő Rogán Antal ugyanis képviselői önálló indítványában akként kívánja módosítani az alkotmányt, hogy kerüljön bele: „A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Magyar Köztársaság elektronikus hírközlési piac felügyelő és ellenőrző szerve.” (Ennek a mondatnak így nincs értelme ugyan, minimum egy birtokviszony hibádzik, de sebaj, ugorgyunk!) „A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre”, valamint „Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, […] a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete.”
Indoklásában előadja a polihisztor V. kerületi polgármester, hogy „A javaslat célja, hogy lehetőséget teremtsen a média és a hírközlés területén […] a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke számára (NB.: Rogán Antal itt már nagybetűvel írja az elnök szót, követve az államfői helyesírás irányelveit – a szerk.) olyan normák (rendelet) kibocsátására, amelyek […] aligha határozhatók meg törvényi szinten. […] A Hatóság függetlensége és autonómiája megköveteli, hogy az efféle szabályokat ne kormányrendelet vagy miniszteri rendelet tartalmazza.”
Lám, R. A. mindenre gondol. Még arra az egészen valószínűtlen esetre is, hogy a következő kilenc évben kormányváltás történne és az új kormány esetleg olyan rendeleteket hozna, amelyek nem felelnek meg Szalai Annamária NMHH-elnök tévedhetetlen és egyedül mérvadó ízlésének. Módosítsuk hát gyorsan az alkotmányt! (Az új parlament felállása óta ez lesz épp a kilencedik ilyen dobásunk.) Mi még könnyedén megtehetjük ezt, elvégre kétharmadunk van – az utánunk jövő parlament viszont még kétharmaddal sem változtathat az általunk készített alkotmányon, erről gondoskodunk.

* Lásd József Attila: Április 11: „1905-ben ígyen / Iktattak be az alkotmányba”.


2010. december 11.

A BBC mai „most watched” videója

http://www.bbc.co.uk/news/world-europe-11975902

És természetesen már a YouTube-on is fenn van a teljes opus:

Hát ízlés dolga.
Marketingből van még mit tanulniuk Putyin magyar rajongóinak és követőinek. Mindenesetre nem lepne meg, ha az m1-en hamarosan felbukkanna Orbán Viktor, mondjuk, a Kalinkával.

2010. december 9.

Szüret

Ez az, amiről szó van.
És nem vicc, tényleg ezt mondta, széles vigyorral (2:50-3:50).

2010. december 7.

Legfőbb

- Polt főügyész vagyok, csuhaj! Hát te ki vagy? És ez a nagydarab nő itt mögöttünk?

Fotó: Marton Szilvia

2010. december 2.

Tiszta lap


(Telefonfotók, elnézést a minőségért)

Csak ő rúghat labdába
(Fotó: Reviczky Zsolt)
Free counter and web stats