2010. december 31.

2010. december 28.

Capitaly helyett Military

A HVG közvélemény-kutatást készíttetett a Mediánnal, hogy megtudja, miként vélekednek az emberek a készülő alkotmányról, mit tartanának fontosnak, hogy szerepeljen benne.
Általában a várt eredményeket hozta a felmérés: egy nagyobbrészt konzervatív, piacellenes, etatista szellemiségű, bezárkózó országban élünk. Arra a kérdésre például, hogy bővítené vagy szűkítené az állami szabályozás szerepét a gazdaságban, hatszor több válaszoló mondta azt, hogy növelné (42%), mint ahány csökkentené (7%). Az azonos nemű pároknak adható jogokat 9% bővítené, 41% szűkítené, a menekültek befogadását 70% szigorítaná, a halálbüntetést 69% állítaná vissza.
Ezek elkeserítő eredmények ugyan, de egyáltalán nem leptek meg. Akkor viszont elképedve tettem le a lapot, amikor odáig jutottam, hogy a magyar lakosság 47 százaléka visszaállítaná a kötelező sorkatonaságot. Ez olyan fokú szellemi sötétség, amire az sem adhat felmentést, ha ezúttal is csak Orbán Viktor szövegének szervilis szajkózásáról van szó netán. Ő mondta ugyanis, még előző miniszterelnöksége idején, 2001-ben ezeket a bicskanyitogatóan populista szavakat: „… a lányok is másként néznek a katonaviselt fiúkra.”
Emlékszem - mint szintén „katonaviselt” -, milyen nagyokat bólogattam, amikor ezt olvastam: „Ami megrendítőbb volt, az önmagában a katonaság mint intézmény. Elképesztő egy olyan rendszerben élni, ahol a fölkelés pillanatától a lefekvés pillanatáig pontosan előírják, hogy mikor mit kell csinálni. Rendkívül nyomasztott, hogy egy embert így meg lehet fosztani a függetlenségétől és a szabadságától, s valósággal géppé lehet tenni. Nagyon nehezen viseltem el, mint ahogy az alá-fölé rendeltséget is. Ebben leginkább az volt a borzasztó, hogy egy nálam sokkal szerényebb szellemi képességekkel rendelkező és általam morálisan is megvetett ember, ha azt mondja, feküdj, akkor le kell feküdni, és ha azt mondja, állj, akkor fel kell állnom.” Egyébként ezt is Orbán Viktor mondta, igaz, még 1990-ben, amikor egyrészt még frissek lehettek benne a sorkatonai élmények, másrészt akkoriban még többnyire igazat mondott. (Richter Anna: Ellenzéki Kerekasztal. Portré-vázlatok. Bp., 1990, Ötlet Kft. 73. o.)
Tehát ha a rendszerváltozás csak ezt az egy eredményt hozta volna, hogy megszűnt a kényszersorozás, már azért érdemes volt megcsinálni.
És akkor most, 2010 decemberében az emberek 47 százaléka azt szeretné, ha megint besoroznának minden fiút (esetleg lányt is?) ebbe a totálisan értelmetlen, vakfegyelemre szoktató zombiképzőbe. Elképesztő és végtelenül lehangoló.

2010. december 24.

PNL

Ki akartam venni pár fontos mondatot Parti Nagy mai nagyinterjújából, de kiderült, hogy majdnem mindegyik fontos. Úgyhogy olvassátok el az egészet itt – még ha a Népszavában jelent meg, akkor is.
PNL nem ígér túl boldog új évet - de azért legyen az! Meg szép a karácsony.

Déjà vu

A tíz éve halott Petri születésnapján évenként megrendezett megemlékezés normális körülmények között egy színvonalas kulturális esemény, semmi több.
De ebben az országban mostanság semmi nem normális, ezért a múlt század egyik legnagyobb magyar költőjéről nem lehet úgy beszélni, hogy a második mondatnál ne jöjjön elő a politika. Petri ugyanis a hetvenes-nyolcvanas évek ellenzékének egyik legismertebb alakja volt, és amiket akkoriban írt-mondott, majdnem változtatás nélkül átültethető a mai helyzetre. Az egyetlen különbség talán csak az, hogy akkor a demokrácia és a sajtószabadság előtt voltunk, most pedig a végén. Ezért a mostani helyzet sokkal fájdalmasabb, mert most nem a vágyott demokrácia és sajtószabadság hiányzik, hanem az elvesztett. (Na jó, legyünk pontosak: elveszőfélben levő.)
Ezt egyik emlékező sem kerülte-kerülhette meg – vérmérséklettől függően nyugodt stílusban vagy szarkasztikusan, vagy épp felindultan, elfúló hangon beszélt erről.
Ki-ki választott magának egy-két Petri-verset és hozzá egy-egy saját írást. Darvasi László, Forgách András, Gerevich András, Kukorelly Endre, Márton László, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Szilágyi Ákos, Takács Zsuzsa, Várady Szabolcs, Závada Pál mellett két színész, a Petri-specialista Vallai Péter és Kardos Róbert olvasott fel. Pontosabban Závada nem felolvasott, hanem - erre a Petri-vers-részletre:
Ha a seggünkbe nem csizmával rúgtak,
azt tiszteltük volt liberalizmusnak;
ha virágnyelven küldtek el a francba:
a Repression átment Toleranz-ba.
Túl az Oderán, innen az Uralon
szerveződik a rémönuralom
- egy dalos-füttyös one-man-show-t adott elő, általános meglepetést keltve. A Napsütötte sávot viszont ennyire jól még senkitől sem hallottam, mint Várady Szabolcstól – azt hiszem, erre mondják, hogy kongeniális előadás. Esterházy nagyon szép írását Kardos mondta el.
Az est nem az eredeti forgatókönyv szerint ért véget, mert a közönségből váratlanul szót kért Csordás Gábor, aki elmondta, hogy ő nagyon szeret itt mindenkit, meg nagyon egyet is ért mindenkivel, meg örül, hogy ilyen baromi jól érezzük magunkat egymás közt, és ennyire egy hullámhosszon vagyunk, meg ennyire szellemesen poénkodunk a médiatörvényen – de közben észre kéne venni, hogy épp legyilkolják a sajtószabadságot, és emiatt újra ki kell mennünk tüntetni érte az Agyrém-térre, ahogy Petri is tette hajdanán, és újra meg kell gumibotoztatnunk magunkat a hatalommal, igen, meg kell veretnünk magunkat újra, különben megint elveszik a szabadságunkat.
Így fejeződött be tehát a Petri Györgyre emlékező este a Nyitott Műhelyben, amely a légszomjig zsúfolt volt – de ez persze öröm. Az már kevésbé, hogy szinte csak azokkal az arcokkal találkozott az ember, akikkel a nyolcvanas évek végi demokratikus ellenzéki összejöveteleken, úgyhogy az átlagéletkor jóval közelebb lehetett a hatvanhoz, mint a negyvenhez, és ez nem túl biztató a jövőre nézve. Csupa öreg ember fogja megveretni magát hamarosan.

Végül legyen itt két Petri-kétsoros (az 1974-es Körülírt zuhanás, ill. az 1981-ben szamizdatban megjelent Örökhétfő kötetből):

Hírösszefoglaló
Mint lépcsőzugban a pormacska:
gyűlik puhán a korszak mocska.

Mondogatnivaló
Cipőmre nézek: fűző benne!
Nem lehet, hogy ez börtön lenne.

2010. december 17.

Big Brother


Rom

A cigányozás akkor is undorító, ha lassan a közbeszéd részévé válik, és a kocsmákból már régen eljutott a parlamentbe is. A cigányozásnál csak egy undorítóbb van: a kódolt cigányozás. Mert ez még ráadásul gyáva és szánalmas is.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár mai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ezentúl csak az a munkanélküli kaphat állami támogatást, aki rendben tartja a környezetét. Hogy mi számít rendben tartott lakókörnyezetnek, azt pedig az önkormányzat dönti majd el, helyi szinten. Példát is hozott a saját körzetéből: "Az öreg néni a botra támaszkodva is gereblyézik, a szomszéd nyolcfős család pedig romokban tartja a kertet."
Ha most erre azt mondaná valaki (mondjuk, én), hogy ez ordenáré cigányozás - az ellen biztos felháborodva tiltakozna államtitkár úr, még talán be is perelne, és persze meg is nyerné. Úgyhogy nem mondom. Csak annyit, hogy ennél a szövegnél a Jobbiké is sokkal szimpatikusabb és színvonalasabb.

2010. december 15.

Nyílt levél

Kedves Olvasó!

Ha 2011-ben is hódolni akarsz annak a minden bizonnyal szórakoztató, de helytelen és káros szenvedélyednek, hogy kukákból, szeméttartókból étkezel (naponta legalább háromszor, de inkább négyszer, mert úgy egészséges), és onnan guberálsz ruhadarabokat, amelyeket magadra vehetsz a mínusz tízben, vagy kartondobozt, amit magad alá teríthetsz a földre – akkor előtte ne felejts el a brifkódba tenni 50 000 forintot.
Legalábbis abban az esetben, ha ezt a passziódat épp az egyik leggazdagabb kerületben, a VIII.-ban akarod gyakorolni, mert az ottani polgármester, a Fidesz országgyűlési képviselője, dr. Kocsis Máté rendeletet hozott arról, hogy ezt januártól tilos lesz megtenned. Ha mégsem tudsz ellenállni a hobbidnak, akkor 50 000 forintod bánja.
Vigyázz, hitelkártyát nem fogadnak el a közterület-felügyelők!

A Véleményvezér blog mai szavazása

Szerinted mi volt 2010 legnagyobb belpolitikai csalódása?

Schmitt Pál elnökké választása
Az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása
A visszamenőleges hatályú adóztatás
A magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítása
A jobboldali értelmiség eljelentéktelenedése
Valami más

A hozzá tartozó cikk itt.

2010. december 14.

A Hírszerző mai szavazása

Schmitt Pál bölcsességében bíznak a kiherélt Költségvetési Tanács tagjai. Ön Schmitt Pál mely tulajdonságára alapozná az Ön által vezetett testület jövőjét?

A gerincességére
A makacsságára
A helyesírására
A történelmi ismereteire
Ki az a Schmitt Pál?
Tudom, ki az a Schmitt Pál, de szerintem nincsenek tulajdonságai

2010. december 12.

Jön a kilencedik

József Attila után 105 évvel Szalai Annamáriát és hatóságát is hamarosan beiktatják az alkotmányba.*

A fáradhatatlan, szemlátomást mindenhez értő és mindenre ráérő Rogán Antal ugyanis képviselői önálló indítványában akként kívánja módosítani az alkotmányt, hogy kerüljön bele: „A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Magyar Köztársaság elektronikus hírközlési piac felügyelő és ellenőrző szerve.” (Ennek a mondatnak így nincs értelme ugyan, minimum egy birtokviszony hibádzik, de sebaj, ugorgyunk!) „A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre”, valamint „Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, […] a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete.”
Indoklásában előadja a polihisztor V. kerületi polgármester, hogy „A javaslat célja, hogy lehetőséget teremtsen a média és a hírközlés területén […] a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke számára (NB.: Rogán Antal itt már nagybetűvel írja az elnök szót, követve az államfői helyesírás irányelveit – a szerk.) olyan normák (rendelet) kibocsátására, amelyek […] aligha határozhatók meg törvényi szinten. […] A Hatóság függetlensége és autonómiája megköveteli, hogy az efféle szabályokat ne kormányrendelet vagy miniszteri rendelet tartalmazza.”
Lám, R. A. mindenre gondol. Még arra az egészen valószínűtlen esetre is, hogy a következő kilenc évben kormányváltás történne és az új kormány esetleg olyan rendeleteket hozna, amelyek nem felelnek meg Szalai Annamária NMHH-elnök tévedhetetlen és egyedül mérvadó ízlésének. Módosítsuk hát gyorsan az alkotmányt! (Az új parlament felállása óta ez lesz épp a kilencedik ilyen dobásunk.) Mi még könnyedén megtehetjük ezt, elvégre kétharmadunk van – az utánunk jövő parlament viszont még kétharmaddal sem változtathat az általunk készített alkotmányon, erről gondoskodunk.

* Lásd József Attila: Április 11: „1905-ben ígyen / Iktattak be az alkotmányba”.


2010. december 11.

A BBC mai „most watched” videója

http://www.bbc.co.uk/news/world-europe-11975902

És természetesen már a YouTube-on is fenn van a teljes opus:

Hát ízlés dolga.
Marketingből van még mit tanulniuk Putyin magyar rajongóinak és követőinek. Mindenesetre nem lepne meg, ha az m1-en hamarosan felbukkanna Orbán Viktor, mondjuk, a Kalinkával.

2010. december 9.

Szüret

Ez az, amiről szó van.
És nem vicc, tényleg ezt mondta, széles vigyorral (2:50-3:50).

2010. december 7.

Legfőbb

- Polt főügyész vagyok, csuhaj! Hát te ki vagy? És ez a nagydarab nő itt mögöttünk?

Fotó: Marton Szilvia

2010. december 2.

Tiszta lap


(Telefonfotók, elnézést a minőségért)

Csak ő rúghat labdába
(Fotó: Reviczky Zsolt)

2010. november 25.

Rejtélyes ügy

1. Idézet a köztelevízió 2010. február 8-ai Ma reggel című műsorából (a videón 6:58 és 7:49 között):
Süveges Gergő: „Egyetért azzal a kormányállásponttal, amely szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartható, azon drasztikus beavatkozásra nincsen szükség?”
Orbán Viktor: „Lényegében igen. ... Nem szükséges más modellekre áttérni, a mostanival el lehet menni még körülbelül 30 évig.

2. 2010. november 24-én Szijjártó Péter bejelentette, hogy nyugdíjmentő törvénycsomagot fogadott el a kormány. A miniszterelnök szóvivője a kabinet ülése után azt mondta, hogy a törvénycsomaggal megmentik a jelenlegi nyugdíjasok, a magán-nyugdíjpénztári tagok és a leendő nyugdíjasok nyugdíját.

Az 1. és 2. pont között némi ellentmondást fedezhetne fel az akadékoskodó: hiszen bő fél éve még harmincéves szavatossága volt a nyugdíjrendszernek, most meg meg kell menteni az összeomlástól.
Két magyarázat kínálkozna: az egyik, hogy a nemzeti ügyek kormánya eddigi rövid, de hatékony működése során tönkretette a remekül működő nyugdíjrendszert. Ez ugyebár képtelenség. A másik, hogy vagy Orbán Viktor, vagy Szijjártó Péter hazudott. Ez még inkább lehetetlen, sőt - mint tudható* - fogalmilag kizárt.
Nincs tehát ésszerű magyarázat. Mi történhetett?

* Der Standard-interjú, 2007. október 2.:
Standard: Sie haben unlängst gesagt, als Politiker noch nie gelogen zu haben. Bleiben Sie dabei?
Orbán: Ja natürlich.

2010. november 23.

Gazdaságos, magyaros egyenruha

Néhányan nehezményezték az „Ennél hülyébb ország nincs” sorozatom címét, mondván, hogy: de, van. Igaz, van. De nekem a mi hülyeségeink fájnak, nem – mondjuk – Venezueláéi vagy Belaruszéi. (Bár jó lesz figyelni rájuk, hiszen feléjük haladunk.)
Na szóval akkor most nem ezzel a címmel teszem közzé az alábbiakat, hanem csak úgy, simán, a mára rendelt agyrémként.
Ez olvasható egyik kedvenc minisztériumom, a Belügy site-ján, a katasztrófavédelmi koncepció részeként:
„A közrend és közbiztonság helyi feladataiban résztvevő állampolgárokat, az anyagi motiváción túl morális eszközökkel célszerű ösztönözni, így korszerű, gazdaságos, magyaros egyenruha, és rendfokozat viselésével, fogadalom, illetve eskütétellel, kitüntetés adományozásával.”
Az dicséretes ugyan, hogy ebben a hosszú mondatban mindössze 4 helyesírási hiba van (ez az ilyen magas helyekről kibocsátott szövegek esetében kiemelkedően jó aránynak számít), de ez sajnos nem sokat változtat azon a szánalmas és mulatságos bornírtságon, azon az áporodott szellemiségen, ami minden szavából árad.

2010. november 21.

A következő lépés

Mint tudjuk, május óta nem történik más, mint a Magyar Emberek áprilisban kinyilvánított akaratának a beteljesítése. Azért van a kétharmad (Köztársasági Elnökünk szép szavával: négyharmad), hogy éljünk vele, nincsenek szent tehenek, nincsenek tabuk - ahogy Miniszterelnök Úr mondta épp a közelmúltban.
Ennek szellemében tízmillió Magyar Ember legsürgetőbb vágya teljesül március 15-ére: lesz végre Szerethető Alkotmányunk. Épp ezért érthetetlen és mélyen felháborító, hogy még mindig az a helyesírási szabályzat van érvényben, amelyet 1984-ben (!) szerkesztett a Magyar Tudományos Akadémia. Közismert, hogy a Magyar Emberek semmiféle lelki közösséget nem éreznek ezzel a sztálinista helyesírással, és ott próbálnak ellene tenni, ahol csak tudnak. Örvendetes, hogy ebbeli erőfeszítéseiket a legmagasabb helyen, a Köztársasági Elnöki Hivatalban is cselekvően támogatják: olyan alkotmányozási javaslatot készítettek Schmitt Pál iránymutatásai alapján, amelynek szövegében nyoma sincs a megdöntött rendszer talpnyalói által kiötlött, idegen érdekek szolgálatában álló, elavult és gyűlölt nyelvtani és nyelvhelyességi szabályoknak, hanem minden ízében új, eredeti, kreatív és Magyar.
Napnál világosabb, hogy minek kell következnie ebből: a Nemzeti Ügyek Kormánya a Köztársasági Elnök Úr világos direktívái alapján foglalja törvénybe az Új Magyar Nemzeti Helyesírás alapelveit, és január elsejei hatállyal tegye kötelezővé, határainkon innen és túl.

2010. november 19.

Pártatlan tájékoztatás

Igazán nem értem, miért mondják sokan, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének irányítói elhivatottságtudattal sújtott, komor, sótlan emberek.
Itt van mindjárt ellenpéldaképp Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának elnöke. Frenetikus humora van. Azt nyilatkozta ugyanis a közmédiumok és az MTI négy vezérigazgatójának megválasztása után, hogy "Sokszínű, pártatlan tájékoztatást vár az új vezetőktől". S mindezt képes volt teljesen komoly ábrázattal mondani. Mondom: frenetikus humora van.

2010. november 10.

A döbbenet pillanatai



- Nincs meg a kétharmad! Mi történhetett?! Te érted ezt, Viktor?!
Még jó, hogy csak három órán át tartott a példátlan és tűrhetetlen állapot, aztán a házbizottság ülésén győzött az igazság: a 257-ről bebizonyosodott, hogy valójában 261. A 66,67 százalékhoz hiányzó egy szavazatnak négy gazdája is lett, négy fideszes képviselő nyilatkozta feldúltan, hogy nem működött a szavazógépe, pedig ők is igent nyomtak, esküsznek.
Megnyugodhatunk: folytatódhat tovább a kétharmados forradalom.

Éppen ezt akartam megírni,

de Révész Sándor megelőzött:

Lázár János azt mondja: „valószínűleg nekem kell a legtöbb különadót fizetnem". Ama törvény értelmében, mely ugyancsak őszerinte a jó erkölcsbe ütközve, úgymond pofátlanul kifizetett közpénzek visszaszerzésére szolgál. Ezek szerint vagy Lázár János vette fel pofátlanul a legnagyobb, jó erkölcsbe ütköző összeget, vagy elkobozza a törvény a tisztességes úton szerzett járandóságokat is, tehát a Lázár által szorgalmazott törvény erkölcstelen. Lázár erkölcseire nézve egy harmadik eset a legkedvezőbb: ha hazudik.

Innen

2010. november 7.

Harag és higgadtság

Kőszeg Ferenc, a hetvenes-nyolcvanas évek demokratikus ellenzékének, aztán az SZDSZ-nek egyik legismertebb alakja az elmúlt egy évben az LMP híve és népszerűsítője lett ‒ gondolom, jobb híján. (A jelenlegi pártkínálatból ugyanis tényleg nehéz lenne mást választani ‒ más kérdés, hogy szerintem őket sem érdemes, de ez most mellékszál.)
Mindezt csak azért írom, mert a hétvégi Népszabadságban megjelent annak a beszédnek a szerkesztett szövege, amelyet a Lehet Más a Politika szerdai tömeg(?)rendezvényén mondott el az Alkotmánybíróság épülete előtt, és amely mindenképpen érdemes az elolvasásra.

2010. október 30.

Egy másik idézet Orbán Viktortól

"Számunkra a legfontosabb a szerénység és az alázat kell, hogy maradjon" (2010. április 11., Vörösmarty tér)


2010. június 14., Parlament
(A "Legyen béke, szabadság és egyetértés" kezdetű politikai nyilatkozat megszavazásának a napja)

Fotó: Reviczky Zsolt

2010. október 29.

"Jogállami keretek között elfogadhatatlan." Bizony-bizony

"Meggyőződésünk, hogy minden olyan politikai törekvés, amely a szabadság korlátozása mellett kecsegtet a jólét hamis illúziójával, csak hazugságra épülhet. Valódi jólét szabadság nélkül nem képzelhető el. A szabad élet legfőbb garanciája pedig a törvényes rend, éppen ezért a mindenkori kormány alapvető feladata, hogy a kiváltságok helyett polgárainak tulajdonát, a jogbiztonságot és a törvényességet védelmezze. Mindennek kiindulópontja, hogy maga az állam is törvénytisztelő legyen. A normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem a hatalomgyakorlókkal szemben is alapvető követelmény. A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét." [Kiemelések tőlem. – P.]

(Orbán Viktor: A Nemzeti Együttműködés Programja, 2010. május 22., 82. oldal)

2010. október 27.

Vicc

A kedden történtek a rendszerváltozás óta eltelt évek mélypontjának tekinthetők ‒ de hát leszünk még ennél mélyebben is, senkinek ne legyen kétsége efelől.
Nekem mégis sikerült egy kifejezetten tréfás momentumot is találnom az elmúlt másfél nap alkotmányosságtemetési szomorújátékában. Ma délelőtt ugyanis az MSZP és az LMP nyílt levelet írt Schmitt Pál köztársasági elnöknek, amelyben arra kérik, hogy "vesse latba tekintélyét és emelje fel szavát a jogállamiságot ért támadások ellen".
Szóval megpróbáltam magam elé képzelni Schmitt Pált, amint felemeli a szavát. És latba vet. A tekintélyét.
Hát rég mulattam ilyen jót.

2010. október 24.

Előbb-utóbb mindent megtudunk

Orbán Viktor azt mondta tegnap a Kossuth téren, legnagyobb sikerei színhelyén, hogy az áprilisi kétharmados forradalom zárta le 1956. október 23-a küzdelmeit.
Mivel alig három hete még csak az 1990-es rendszerváltás beteljesítésének nevezte az idei választásokat, ha ilyen ütemben halad a történelemmagyarázatban visszafelé, nem lehet kétséges, hogy március 15-én megtudhatjuk tőle, miszerint valójában az 1848-as forradalmárok hősi harcát fejezték be győzelemmel a 2010-es választások; az augusztus 20-ai beszédéből pedig majd nyilvánvalóvá válik, hogy a Fidesz hatalomra kerülésével Szent István legmerészebb álmai valósultak meg végre.
A 895-ös honfoglalás is az idei választásokkal nyerte el értelmét ­- reméljük, e napnál világosabb összefüggés részletes kifejtésére is mihamarabb időt szakít a miniszterelnök.

2010. október 19.

Egy lépésre a rendtől

Ma tárgyalta a parlament azt a törvénytervezetet, amelyből pár hete idéztem.
Akkoriban sokan annyira abszurdnak tartották a benne foglaltakat, hogy úgy gondolták, mire az országgyűlés elé kerül, nyilván kiveszik belőle a legembertelenebb részeket. Hát nem. Azóta nagy volt a hallgatás, és most, amikor mindenki el van foglalva a miniszterelnök tegnapi bombasztikus bejelentéseinek értelmezésével, szép csendben, fű alatt megszavazza majd a kormánytöbbség a hajléktalanok kitiltását a közterületekről.

A fenti kép tanúsága szerint a meglehetősen ritkás MSZP-s frakció szemmel láthatóan tudomást sem hajlandó venni a mögöttük zajló performanszról. Az épp elnöklő, történetesen szintén MSZP-s Ujhelyi István alelnök viszont rendre intette A Város Mindenkié csoport aktivistáit, ám a molinó eltávolítása után nagylelkűen eltekintett attól, hogy a négy hajléktalant kivezettesse a biztonságiakkal.
Majd az aluljárókból fogják őket.

Fotó

2010. október 15.

A PP-konstrukció

Ebben a blogban nagyon ritkán olvashatók jó hírek. Legyen most egy!
Íme: A kormány elképzelhetőnek tartja, hogy nem ők lesznek mindig hatalmon. Talán már 8, sőt, akár 4 év múlva sem.
Innentől kezdve megint rossz hírek következnek. Merthogy a fenti - talán meglepő - következtetésre annak a törvénytervezetnek az elolvasásából jutottam, amely arról szól, hogy mi módon kívánják (és fogják) a legfőbb ügyész megválasztásának, illetve leváltásának feltételeit, interpellálhatóságát, valamint a mandátumának hosszát megváltoztatni. (Ehhez persze megint módosítani kell az alkotmányt, amelynek már amúgy is csak hónapjai vannak hátra – de ez a dolog annyira sürgős, hogy odáig sem akar várni vele a kormány.)
A tervezet a jelenlegi 6 helyett 9 évre növelné a legfőbb ügyész hivatali idejét, és az új főügyész megválasztásához (meg az ügyészségi törvény módosításához) ezentúl kétharmados többség kellene, azaz az egyszerű többséggel rendelkező kormányok csak az ellenzékkel kiegyezve tudnák módosítani a jogszabályt és csak velük együttműködve tudnának másik legfőbb ügyészt választani. A KIM törvénytervezetében az is szerepel, hogy a jövőben a képviselők nem interpellálhatnák a parlamentben a legfőbb ügyészt, és arra az esetre is készült paragrafus, ha a parlamentben nem lenne kétharmados egyetértés az új személyről akkor, amikor a legfőbb ügyész mandátuma lejár, vagyis 2019 végén: az aktuális főügyész egészen addig hivatalban maradna, amíg meg nem választják az utódját.
Kovács Tamás nyugdíjba vonulása miatt decembertől új legfőbb ügyész lesz, és a kiszivárogtatott hírek szerint ez nem más lesz, mint a 2000 és 2006 között a Fidesznek sok örömöt szerző, remekül bevált Polt Péter. Az alkotmányt tehát azért kell módosítani, hogy a legközelebbi Polt-korszak (vagy másik fideszes főügyész hivatali ideje) ne csak röpke hat évig, hanem akár életfogytig tarthasson. Még abban a nem várt esetben is, ha az önsorsrontó, hálátlan magyar emberek egyszer majd netán megunnák a nemzeti ügyek kormányának nevezett testületet és másikat választanának helyette.
Kormányunk tehát végtelenül előrelátó, felkészül minden eshetőségre. Most hogy a köztársasági elnöktől kezdve - egy sajnálatos kivétellel - minden fontos pozícióba sikerült már elhelyezniük a saját, megbízható emberüket, eljött az ideje, hogy a törvényességi felügyelet vezetését is párthű káderre bízzák, lehetőleg az idők végezetéig.
Úgy, ahogy a média kívánatos szervilizmusa felett Szalai Annamária őrködik augusztus óta, 9 évig vagy tovább (merthogy korlátlan alkalommal prolongálható – akárcsak a kazah elnök).

2010. október 12.

Petíció

A Magyar Demokratikus Charta megalakulásakor elég komoly fenntartásaim voltak. Nem a célokkal volt bajom - azok legnagyobb részével egyetértettem -, hanem a fogantatás körülményeivel.
Azóta a nyilatkozataik vegyes benyomásokat keltettek bennem - helyenként túlzónak, néha erősen elfogultnak találtam némelyiket.
De a ma kiadott tiltakozásukkal mindenben egyetértek, úgyhogy ide is másolom:

Tiltakozás az ellen, hogy a kormány a környezeti katasztrófa ürügyén a jogállamot számolja fel

2010. okt. 12.

A valamennyiünket megrázó ajkai ipari katasztrófa ürügyén egyre nagyobb erővel nyer teret a Fidesz-kormány jogállamellenes katasztrófa-politikája. A miniszterelnök kezdettől fogva személyek elleni indulattá igyekszik transzformálni a tragédia nyomán támadt társadalmi megdöbbenést. Újra és újra szigorú felelősségre vonást ígér – mielőtt még bármilyen vizsgálat történt volna. Ezt a prejudikálást tetézi, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítását a független bíróság helyett a belügyminisztertől várja el. A Mal Zrt. vezérigazgatójának letartóztatását – mint holmi rendőrségi szóvivő – maga jelentette be a parlamentben.
Az autokratikus törekvések olyan határt léptek át a parlament hétfői ülésén, aminek a következményei beláthatatlanok. Orbán Viktor deklarálta: „Az ország… a választások utáni legfontosabb pillanatához érkezett, most fog eldőlni, valóban megváltoztak a dolgok, új korszakban élünk… be kell bizonyítani, hogy Magyarország elég erős ahhoz, hogy a közérdeket érvényesítse a magánérdekkel szemben.” Mindez azt a rendkívüli eljárással született törvényhozói aktust készítette elő, amelynek nyomán nemcsak a katasztrófában érintett vállalat vezetése és vagyongazdálkodása kerül kormánybiztos kezébe, de általános felhatalmazást is kap a kormány „rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárítására”. Ez lehetőséget ad bármilyen magánvállalat de facto államosítására, egyszerű rendeleti úton. A honvédelmi törvény módosításával adott rendkívüli felhatalmazást nemcsak a Jobbik, hanem az MSZP is megszavazta (az LMP tartózkodott).
A miniszterelnök utalást sem tett arra, hogy amennyiben emberi mulasztás okozta a katasztrófát, azt miért nem jelezte előre az esemény előtt két héttel lefolyt hatósági vizsgálat, amely az iratok tanúsága szerint mindent rendben talált. A nyugati demokráciákban ilyenkor lemond az illetékes miniszter; nálunk – uszító kampány kíséretében – kormányzati offenzíva indult a magántulajdon ellen. Mialatt Orbán Viktor a „közérdek” „magánérdekkel” szembeni érvényesítéséről beszél, a jogállami eljárást teszi lehetetlenné, aminél aligha lehet fontosabb közérdek.
A Magyar Demokratikus Charta tiltakozik a piacgazdaságot és a jogállamot ért újabb támadások ellen. Ezek immár nemcsak a demokratikus rendszerváltozással született politikai szisztémát, de a gazdasági és társadalmi berendezkedés alapjait is fenyegetik. Szomorúan, sőt felháborodva állapítjuk meg, hogy a parlamenti ellenzék nemcsak bénultan nézi a Magyar Köztársaság intézményeinek lerombolását, de abban maga is részt vállal.

Bauer Tamás, Fleck Zoltán, Vásárhelyi Mária
a Magyar Demokratikus Charta szóvivői

* * *

Kiegészítésképp legyen itt a ma megjelent MaNcs A szerk.-je.

2010. október 4.

Status quo ante

Magyarország fővárosa Budapest.
A sokat emlegetett bonmot szerint az 1990-es átdolgozáskor ez az egy mondat maradt érintetlenül az eredeti, 1949-es alkotmányból. Tegnap megtudtuk, hogy az elmúlt húsz évben még ez a paragrafus is hazugságot tartalmazott.
A Fidesz budapesti választási győzelméről Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis azt mondta: Magyarország "ma szerezte vissza a fővárosát". "Budapest az elmúlt 20 évben mindig vitában állt az ország többi részével. Mától Budapest az egység része, mától újra az ország fővárosa."
Tehát 20 évig nem volt fővárosa a Magyar Köztársaságnak. Vagyis utoljára 1990-ben, az akkori egypárt és kormány által irányított Fővárosi Tanács idején volt méltó a főváros elnevezésre Budapest. Ehhez a státushoz, a rendszerváltás előttihez tértünk tehát vissza tegnap.
Mindig a győztes írja (át) a történelmet.

Fotó

2010. október 2.

Magyar nagymamák, 2010

N. N., Nyíregyháza
A nyíregyháziak alig akarták elengedni Orbán Viktort.
– Óriási élmény számomra, hogy láthattam önt, az Isten áldja meg! – mondta könnyes szemmel egy hetven év körüli asszony, mire a mellette álló barátnője így bólogatott:
– Így igaz! Orbán Viktor a nemzet géniusza!
Innen

B. L., Etyek
- Butaságot csináltam - mondta a hatvanegy éves Bartos Lászlóné, akit szerda délben előállított a rendőrség a Fejér megyei Etyekről, mert tetten érték, amint letép egy választási plakátot. Az egykor pénzügyi adminisztrátorként dolgozó nyugdíjas asszony nyolcéves unokájával tartott hazafelé a kisboltból, amikor leszakította a Fidesz helyi polgármesterjelöltjét ábrázoló hirdetményt. Azonnal lebukott: szerdára virradó éjjel majd százharminc plakátot rongáltak meg a településen, s az asszony épp az ebben az ügyben eljáró rendőrök szeme láttára követte el a szabálysértést. A járőrök nyomban intézkedtek: a nagymamát - miután elhelyezte egyik ismerősénél unokáját - a bicskei kapitányságra vitték.
– Útközben még meg is bilincseltek. Bicskén aztán négy órán át várakoztattak, végül egy zárkába vezettek. Este hétkor azt mondták, hogy hetvenkét órára letartóztatnak, és Székesfehérvárra visznek. El is indultunk, de útközben az egyik rendőr kapott egy telefont, s közölte, elengednek. Majdnem nyolc óra volt már, amikor hazaértem. Az unokám még akkor is zokogott, azzal vigasztaltam, hogy a rendőr bácsik összekevertek valakivel.
[...] – Nehéz ezt megmagyarázni. Csak arra emlékszem, hogy nagyon dühös voltam. Az elmúlt hónapokban ugyanis egymást érték a botrányok itt, Etyeken, a polgármester urat, akit nagyon jó embernek tartok, teljesen kikészítették a képviselők. Voltak viták, perek, sőt, dulakodások is, legutóbb még az irodájából is kizárták. Ezen járt az eszem, és egyre jobban felidegesítettem magam. Aztán az első utamba kerülő plakáton töltöttem ki dühömet. Nem egy személy vagy egy párt, hanem úgy általában a bajkeverők ellen irányult a haragom.
Innen

H. Á., Budapest
Politikai bűnökért és hibákért ezen a világon fizetünk. Nemcsak azok fizetnek, akik a bűnöket és hibákat elkövetik, hanem azok is, akiknek a nevében elkövetik.
Szemünk előtt zajlik a liberális demokrácia épületének lerombolása.
[...] A modern demokrácia liberális demokrácia, a hagyományos demokrácia és hagyományos liberalizmus szerencsés ötvözete. A demokrácia az állampolgárok többsége uralmát biztosítja, míg a liberalizmus a kisebbségek és személyek jogait és azok sérthetetlenségét. A demokrácia elve a többségi döntés s annak tiszteletben tartása a kisebbség részéről, míg a liberalizmus elve a hatalmak megosztása úgy, hogy egyetlen állami intézmény se monopolizálhassa a döntés jogát. Az olyan demokráciát, amely nem párosul a liberalizmus felsorolt elvével és gyakorlatával, egy angol fordulattal „totalitáriánus demokráciának” nevezik. Tévedések elkerülése végett nem liberális pártok szerepe vagy jelenléte tesz egy államot liberális demokráciává, minthogy minden modern demokrácia az.
Szemünk előtt zajlik a magyar liberális demokrácia épületének a lebontása, politikai rendszerünknek totalitáriánus demokráciává való fokozatos átalakítása. A parlamentben kétharmados többséggel rendelkező párt, azaz annak vezére „mindent visz”. Ők jelölik (gyakorlatilag ők választják) az államelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a parlament elnökét, ők nevezik ki az összes állami tisztviselőt és tisztségviselőt. Tőlük függnek a médiumok. Boross Péter javaslata a centrális egyszemélyi hatalom alkotmányos bevezetésére nem utópikus, hanem realitás. Orbán Viktor miniszterelnöki tekintélyéhez legfeljebb még a Legfőbb Hadúr cím hiányzik.
[...] Ahol a hatalmak nincsenek megosztva, ott minden valóban gyorsan megy. Ezzel lehet az egyszemélyes vagy egypárti döntés mellett érvelni. De a gyors törvényhozás nemhogy nem sajátossága a modern demokráciának, pontosan az ellenkezője igaz. Obamának két esztendő alatt sem sikerült (még egy demokrata többségű szenátusban és házban sem) keresztülvinnie eredeti programját az általános betegbiztosításra. Mert másoknak más volt a meggyőződésük, véleményük. Egy modern demokráciában mérlegelni kell, alkudozni kell, kompromisszumokat kell kötni. Semmi sem megy sürgöny módra. A jelen kormányzó párt vezetői büszkék arra, hogy számtalan törvényt hoztak rövid idő alatt. Pedig ezt inkább szégyellniük kellene. Csak parancsuralmi rendszerekben törvénykeznek lóhalálában.
[...] Orbán Viktor a jövő év tavaszára ígérte az új alkotmányt, míg a meglévőt már amúgy is akarata szerint szabdalta fel. Még annyi idő sem kell egy ország alaptörvénye megszületéséhez, mint egy embergyereknek. De miért csodálkozunk?
Ha kétharmados többséggel meg lehet mindent egy alkotmányban változtatni, ha az nem tartalmaz egyetlen általános érvényű, megváltoztathatatlan passzust sem, mint az Egyesült Államok vagy a Német Szövetségi Köztársaság alkotmánya, ha a magyar honpolgárok sosem tanulták meg tisztelni az alkotmányukat, s cseppet sem törődnek azzal, hogy mi is van vagy lesz benne, akkor miért csodálkozunk?
[...] Mindannyian felelősek vagyunk azért, ami történt, s ami történik.
Mindannyian megszoktuk a rövid távú érdekben, rokonszenvekben és ellenszenvekben való gondolkodást. Nem tartottuk tiszteletben a demokrácia íratlan szabályait.
[...] A szekértáborhoz való tartozás vált a politikai ítélkezés, gondolkodás egyetlen mércéjévé. A televíziós műsorok kezdtek papagáj-vizsgaelőadásokhoz hasonlítani. Vádaskodás, rágalmazás vagy legalábbis a másik fél motívumainak megrágalmazása bevett szokássá vált.
Csodálkozunk, hogy mindennek megfizetjük az árát?
Nem vigasz, hogy a Fidesz is meg fogja fizetni az árát a nemzetközi szervek ellen szított demagógiának, szakértő államhivatalnokok tömeges leváltásának, az alkotmány papírronggyá való változtatásának, a politikai hűségjutalmak nagyszabású osztogatásának, a saját táborán belüli önálló vélemények elhallgattatásának, a türelmetlenségnek, a szimbolikus politikának, a magabiztos rögtönzéseknek. Mert a politikai bűnünkért és hibánkért ezen a világon fizetünk.
Nem vigasz, mert ezt az árat egész Magyarország fogja megfizetni. Úgy, ahogy eddig is tette.
Innen

2010. szeptember 29.

Celeb

MTI-fotó

2010. szeptember 23.

A szó hatalma

Jó érzés az, hogy az ember nem ír hiába.
Lehet ugyan, hogy nem áraszt el a kommentelők hada, de a mélyben azért termékeny talajba hullik az üzenet.*
Íme a bizonyíték, a Medián legfrissebb kutatása a HVG-ben:

Lám, elég egy-két odavetett pikírt megjegyzés Tarlós Istvánról, máris 8 pontot emelkedik a népszerűsége egyik hónapról a másikra.
Kedvenc témám, Schmitt Pál következetes ekézése plusz 5 pontot hoz számára, és ráadásul a lista második helyét, közvetlenül a főnöke alatt.
Pintér Sándornak sajnos csak 1 pontot javult a megítélése augusztus óta, tehát az eddigi filippikáim nem bizonyultak elég hatásosnak, úgyhogy belügyminiszterünkön még dolgoznom kell egy keveset.
És ideje lenne szegény Vona Gáborról is írnom valami rosszat, mert aggasztóan zuhan a népszerűsége.

* Hasonló képzavarok itt.

2010. szeptember 21.

Litánia

Bakács Tibor (ex-Settenkedő), aki minden kedden valamilyen általa írt - többnyire mély katolicizmusához kapcsolódó - levél felolvasásával kezdi a rádióműsorát, ma egy Istenhez írt könyörgését adta elő. Itt hallható (10:58 és 18:33 között) az egész, de egy-két részletet idemásolok - mert szorosan kapcsolódik a szeptember 9-i bejegyzésem témájához.

Ó, Istenem, hozzád kiáltok a Klubrádió stúdiójából.
... bár te hallod könyörgésemet, de nem hallják meg azok, akiknek kellene. Nem hallja Pintér Sándor, Tarlós István, Semjén testvérem, vagyis pont azok, akik a te gondviselésednek eszközei lehetnének.
... a hajléktalanokért szólnék - miattuk térdelnék itt ülve a mikrofon előtt.
... az lenne jó, ha ennek az országnak a vezetői, akik magukat keresztényként tudják, meg is hallanák azt, amit a fiad mondott.
... A belügyminiszterünk meg a jövendő főpolgármester és még sok millióan, akiknek van házuk, lakásuk, palotájuk, arra készülnek, hogy eltüntessék az emberi szem elől azokat, akiknek nincs semmi vagyonuk.
... Tudod, én már azt sem értem, hogy a vagyonosokat, az egészségeseket kell megvédeni a szegényektől. De úgy látszik, ez már világdivat. Reklámok, falak és mindenféle virtualitás próbálja eltakarni azt, ami az utcán történik. Dél-Amerikában, Afrikában s mindenfelé a Földön szokásos esti buli a szegények gyilkolása. Van, aki terepjáróból lövi őket, nálunk leginkább felgyújtják a homelesst, vagy hagyják kihűlni.
... Nem tudom, Uram, hogy a belügyminiszter gondol-e a szegényekkel, hisz azt mondta róluk, hogy megtisztítjuk a koldusoktól és az ország hangulatát rontó szegényektől a köztereket. Tudom, ha szeretné őket, akkor nemcsak hogy nem akarná tőlük megtisztítani az országot, hanem úgy gondolna rájuk, mint Magyarország állampolgáraira, akiket köteles a kapott hatalma folytán megvédeni.
... Kérlek, add meg vezetőinknek a bölcsességet, hogy büntetőtörvények alkotása helyett a keresztény lélek szolidaritása járja át őket, pénzbüntetés és elzárás helyett inkább alkossanak szociális törvényt, jogot a lakhatásról, bízzanak a szakemberekben és saját jóságukban. Tudom, te még a belügyminiszternek is megbocsáthatsz, bármit tett is korábban, hisz mindenféle bűnre van megbocsátás. Csak egyetlen esetben nincs mit tenned, és ez: a mulasztás. Én meg úgy látom itt a Földön, Budapesten, hogy szervezetten, előre megfontolt szándékkal, különös előnyök megnyerése folytán most erre készülnek. El akarják tüntetni azokat az embereket, akikre te úgy tekintesz mint saját fiadra. Gondolom, ezért mondtad azt: aki a legkisebbek közül valakit befogad, az engem fogad be, aki a legkisebbeknek vizet ad, nekem ad. Gyűlölködés helyett add meg nekünk, magyaroknak, a szerető, gondoskodó szívet. Ámen.

Így Bakács. Foganatja nyilván ennek is pont annyi lesz, mint a Belügyminisztérium site-ján a törvénytervezethez fűzött véleményeknek - de legalábbis ő is megpróbálta. Köszönet érte.

2010. szeptember 20.

Koki

A hírügynökségi jelentés szerint
Szűcs Gusztáv, a Fidesz-KDNP nagyecsedi polgármesterjelöltje egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy tanárként időnként kokit és nyakleveseket osztogat. Az ügyben belső vizsgálat indul a munkahelyén, egy mátészalkai iskolában.
Egy helyi lakossági fórumon felvett videó szerint Szűcs arról beszélt, hogy "nálunk még a Barossban azért egy-egy koki elcsattan, a gyereket is nyakon ütjük". A tanár a Független Hírügynökségnek azt mondta, az elhangzottak miatt nem kell szégyenkeznie, mert munkájával kapcsolatban soha semmilyen kifogás nem merült fel, se a diákok, se a szülők részéről.
Bugya László, a mátészalkai Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola igazgatója azt mondta, még ezen a héten belső vizsgálatot rendel el. Hozzátette, meg fogja hallgatni az ügyben érintett tanárt, illetve a diákönkormányzat vezetőjét is. Az igazgató szerint sem a szülőktől, sem a diákoktól nem hallott még olyat, hogy a kolléga bántott volna egyetlen gyereket is, pedig három éve vezeti az iskolát. "Azt érzem, hogy a kampány része a felfokozott hangulat, amelyben a kijelentés elhangzott. Ami rám tartozik ebből, az a belső vizsgálat, amelynek eredményéről várhatóan két hét múlva tudok beszámolni" - mondta.
Ezt jelentette tehát a hírügynökség.
Mindez pedig a következőket jelenti:
1. A polgármesterjelölt pedagógus semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy időnként kokikat és nyakleveseket osztogat gyerekeknek, sőt szemmel láthatóan büszke rá.
2. Az iskolaigazgató nem hiszi, hogy a polgármesterjelölt pedagógus valóban kokikat és nyakleveseket osztogatna időnként, szerinte csak felvág ezzel a polgármesterjelölt pedagógus.
2./a Ha ez az utóbbi igaz, akkor – mivel kampánygyűléseken a résztvevők szája íze szerint szokás beszélni – az iskolaigazgató meg van győződve arról, hogy tetszik a választópolgároknak, ha időnként kokikat és nyakleveseket osztogat beosztottja, a potenciális polgármester.
3. Az iskolaigazgató a belső vizsgálat eredményéról két hét múlva, azaz október 4-én számol be. Az önkormányzati választást október 3-án tartják.

2010. szeptember 9.

Rendet csinálnak, ahogy ígérték

A Belügyminisztérium jogszabálytervezete szerint a közterületekről ki kell tiltani a hajléktalanokat és büntetni kell őket annak „engedély, megállapodás nélküli használata”, vagyis az ottalvás, ill. ottlakás miatt.
(Lásd 4. §, illetve annak a részletes indoklása: Az Étv. 54. §-a rendelkezik az épített környezet fenntartásáról és használatáról. E körben – összhangban a 2. § 13. pontja szerinti közterület-fogalommal – szükséges a közterületek rendeltetésével, használatával kapcsolatos részletesebb szabályokat megadni (a közterület használatának engedélyezése vagy önkormányzati hatósági eljárás formájában, vagy polgárjogi szerződéssel történik) annak érdekében, hogy a közterületek nem rendeltetésszerű használatának esetkörére (pl. hajléktalanok életvitelszerű ottlakása) az önkormányzatoknak lehetőségük legyen szigorúbb közterületi szabályok és szankciók megállapítására helyi rendeletükben pl. a hajléktalanok kitiltására a közterületekről.
A (2) bekezdésben a törvényi felhatalmazás alapján az önkormányzat lehetőséget kap a rendeltetésellenes és engedély, megállapodás nélküli használat (pl. a közterületen történő „lakás”, „alvás”) szankcionálására.
)

Hogy ez embertelen és csak diktatúrákhoz méltó, az nem nagyon kétséges – ámde nálunk demokrácia, sőt ismét jogállamiság van, ezért aztán bárki észrevételt, javaslatot, véleményt fűzhet a minisztérium weboldalán a törvénytervezethez, itt.
Én megtettem. Ha másnak is van kedve, szeptember 10-éig, azaz holnapig van rá módja.

2010. szeptember 4.

Svéd csavar

A labdarúgásunkat és országunkat egyaránt irányító tandem, Orbán Viktor és Csányi Sándor tegnap megtisztelte jelenlétével az Eb-selejtezőt Stockholmban. Mivel a Sport TV riportere, Faragó Richárd előre felhívta svéd kollégái figyelmét erre az örömteli tényre, a második félidő elején az operatőrök megmutatták a díszvendégeket. És meg is jelent a képernyő alján: FERENC GYURCSANY Prime Minister Hungary.
Nem késlekedhet sokáig a hadüzenet.


2010. szeptember 3.

Csupa nagybetűvel

Nagyon ciki, hogy állandóan Schmitt Pál a témám (na jó, szerencsére Hoffmann Rózsa is megszólalásra késztet néha), de mit tegyek, ha szinte naponta tesz olyat ez a magas, fess, jóképű ember, amit képtelen vagyok szó nélkül hagyni.
Pedig tulajdonképpen nem is szükséges magyarázat ehhez a friss hírhez:

Két új kitüntetést alapított Schmitt Pál államfő: a Köztársaság Elnökének Érdemérmét és a Köztársaság Elnökének Díszoklevele Érdeméremmelt.
A kitüntetések alapításáról szóló határozat szerint az érdemérem annak a magyar vagy külföldi állampolgárnak adományozható, aki "életútjával, szakmai tevékenységével kiemelkedő érdemeket szerzett, különösen a tudományok, az ifjúság nevelése, az elesettek és hátrányos helyzetűek támogatása, a természeti környezet megóvása terén, valamint művészi alkotói és előadói, illetve a köz szolgálatában végzett tevékenységével". A díszoklevél érdeméremmel kitüntetést "a magyar nemzet közösségének szolgálatáért" emberek, intézmények vagy települések kaphatják meg.
Mindkét kitüntetést az államfő adományozza majd. Schmitt a határozatban rendelkezett a kitüntetések formájáról is. Az érdemérem aranyozott ezüst, a díszoklevélhez tartozó érem annál valamivel kisebb, és ezüst. Mindkettő előoldalán a magyar címer lesz címertartó angyalpárral, hátoldalukon pedig csupa nagybetűvel „Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök érdemérme”, illetve „Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök ezüstérme” felirat szerepel majd. Mindkét kitüntetéshez tartozik egy-egy kitűző is: angyalpár által tartott magyar címer.


Nemecsek Ernő nevét előbb csupa kisbetűvel, aztán - amikor jobban megismerték – csupa naggyal írták be a nagykönyvbe. Schmitt Pálnál mindez valószínűleg fordítva lesz.

2010. szeptember 2.

"Itt élünk Kelet-Európa közepén"

Megnyitotta az I. Nemzeti Tanévnyitót (sic) az I. Nemzeti Erőforrás Minisztere. Beszédet mondott Hoffmann Rózsa I. Nemzeti Oktatási Államtitkár is – aki a hódmezővásárhelyin kívül még több I. Nemzeti Tanévnyitást is vállalt országszerte (Karcag, Kiskunmajsa, Püspökladány, Rózsaszentmárton, Somogyvár, Tamási, Tatabánya).


A fáradhatatlan államtitkártól megtudhattuk, hogy az I. Nemzeti Kormány rendet és biztonságot teremt az oktatási rendszer egészében. (Most hogy az országban amúgy is rend és biztonság van június 12-e óta - akkor telt le ugyanis a Pintér belügyminiszter által e célra kilátásba helyezett két hét -, épp ideje, hogy az oktatási rendszerben is az legyen.) A nemzeti kormány középponti szerepbe helyezi a nevelést, a korábbinál hangsúlyosabbá válik az erkölcsi, etikai képzés, az egyházi intézmények előnyösebb helyzetbe kerülnek mind a finanszírozásban, mind a pályázati rendszerben. A pedagógusok biztonságát és életszínvonaluk növekedését a kidolgozás alatt álló életpályamodell fogja keretbe foglalni és garantálni. (Tehát nem az ígért fizetésemelés, mert az most mégsem lesz, gesztusértékű sem, meg jövőre sem, viszont amint lehet, akkor azonnal.)
Hoffmann Rózsa más Nemzeti Tanévnyitókon többek között arról is beszélt a pedagógusok előtt, hogy „Eddig azt várták el önöktől, hogy az iskola úgy táncoljon, ahogy a szülő fütyül, és mindenáron ki kellett elégíteni az igényeket”. Erre az angolnyelv-oktatást hozta fel példaként - a Harry Potter kontra János vitéz témakört mintegy továbbfejlesztve -: "itt élünk Kelet-Európa közepén egy nyelvi sokszínűségben (...), ebből kiszakadni egyoldalú angol orientációval vétek és bűn". Az iskola nem szolgáltató, hanem közfeladatot ellátó nevelő intézmény, ahol képesnek kell lenni arra, hogy szakmailag felülbírálják a szülők elvárásait is. Ezekre az elvárásokra persze továbbra is figyelni kell – tette hozzá megengedőn.
Az államtitkár leszögezte: a közoktatásban azt kell erősíteni, amiben jók voltunk: azt, hogy a magyar iskolákban „rend van”, és hogy nálunk „szót fogadnak” a gyerekek. Még a Kádár-korszak végén is ilyen volt az iskola, és ha akkor így tudtak tanítani, akkor most is le lehet hántani az oktatásról azokat az "idegen mintákat", amelyek majdnem tönkretették a közoktatás rendszerét.

Csak alátámaszthatjuk HR míves szavait: „A több mint kétmillió diák, szüleik és rokonaik, valamint mintegy kétszázezer pedagógus a szokottnál is magasabb hőfokú várakozással tekint a következő időszak elé.”

2010. szeptember 1.

Több, mint testőr

Van fejlődés: Torgyán – az első Orbán-kormány minisztereként – még a közelebbi és távolabbi rokonságát (testvérét, nászasszonyát, menyét, feleségének unokatestvérét stb.) ültette különböző magas állami pozíciókba. Ezzel szemben Orbán Viktor sokkal nagyobb szociális érzékenységről tett tanúbizonyságot akkor, amikor előbb évfolyam-, gimnáziumi, ill. óvodástársai sorsát egyengette (Simicska, Varga Tamás stb. - legutóbb épp Incze Zsoltot helyeztette az őt méltán megillető pozíciókba, a Szerencsejáték Zrt. felügyelőbizottságába és a Millenáris Kft. ügyvezető igazgatói székébe), most pedig eddigi személyi testőrét, Hajdu Jánost tette meg a Terrorelhárítási Központ főigazgatójának, s ha már, akkor mindjárt dandártábornoki rangban.
Exkluzív értesülésünk szerint a közeljövőben várható az Orbán család szobafestőjének kinevezése a Képzőművészeti Egyetem rektorává.

2010. augusztus 31.

Rule of law

Eddig is tudtuk, hogy a miniszterelnöknek remek humora van. Ennek újabb bizonyságát adta tegnap, amikor közölte, hogy az elmúlt három hónapban kormánya helyreállította Magyarországon a jogállamiságot.
De hogy a jogállam lehet még a mostaninál is jogabb, arra a minél öregebb, annál aktívabb Boross Péter mutatott rá újabb interjújában.
A mai újságban azt fejtegeti, hogy erősíteni kellene a miniszterelnök pozícióját: az lenne ésszerű, ha ezentúl az ő joga lenne a legfelsőbb bíróság elnökének, az ombudsmanoknak és a legfőbb ügyésznek a kinevezése, valamint a legfelsőbb katonai vezetőké is. Az ügyészség önállóságát meg kell szüntetni és a kormány felügyelete alá helyezni. És hogy még teljesebb legyen a jogállamiság, javasolja, hogy bizonyos területeken törvény helyett miniszterelnöki rendeletekkel lehessen kormányozni. Közölte, hogy ezeket az elképzeléseit az új alkotmányt előkészítő testületben is előterjeszti majd tagtársainak és Orbán Viktornak.
Halmai Gábor alkotmányjogász bizonyára nagyon szégyelli már, hogy olyan kishitű volt a néhány héttel ezelőtti cikkében.

2010. augusztus 29.

Lecsóköztársaság

A méltán és többszörösen híres Kötcsén újabb nevezetes esemény lesz szeptember 4-én. Orbán Viktor ismét előadást tart, ezúttal Nemzeti kormányzás címmel. A rendezvényen jelen lesz a neki örökké hálás pártfogoltja, Schmitt Pál köztársasági elnök is - aki nem is marad tétlen. Ő főzi majd a lecsót az egybegyűlteknek, a first lady segítségével.
Nem, nem hülyéskedem. Ilyet én nem is tudnék kitalálni. Ezt a rendező Polgári Magyarországért Alapítvány vezetője, Balog Zoltán közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár nyilatkozta az MTI-nek.

2010. augusztus 27.

Ezt álmodtam

a Boross-interjú után:

2013-ban vagyunk.
Még el sem múlt a május 31-i székesfehérvári születésnapi és egyben koronázási ünnepség eufóriája, amikor augusztus 19-én a Jány Gusztáv fasor és Wass Albert út kereszteződésében ünnepélyesen felavatják a 110 éve született Ratkó Anna szobrát. Az eseményen a Nagycsaládosok Nemzeti Egyesületének tiszteletbeli elnöke, Anikó királyné mond avatóbeszédet, a díszpáholyban pedig maga az uralkodó is helyet foglal a trónörökös és másik négy gyermeke társaságában.
Az ünneplőbe öltözött közönség szórakoztatásáról részben a magas, fess, jóképű udvari bolond gondoskodik - aki ezt a stallumot akkor nyerte el, amikor az államforma-változás miatt megszűnt az előző állása -, részben pedig a szemet-fület gyönyörködtető gálaműsor. (Amelynek fellépői között - a nemzeti együttműködés rendszerének megfelelően - megtalálhatjuk a Kárpátia együttest és a Munkásőrség reaktivált énekkarát egyaránt, Gulyás Dénes szólójával. Rendező az állandó hoppmester, Koltay Gábor.)
A szórakoztató program betetőzéseként a Horthy Miklós sugárúton gyermektelen lányok és asszonyok futnak fel s alá, meztelenül, és a kétoldalt felsorakozott közönség gúnyosan kacagva vesszőzi őket.

2010. augusztus 26.

Szobrot Ratkó Annának

A Heti Válasz a mai számában nagyinterjúval ünnepelte Boross Péter 82. születésnapját.
A volt miniszterelnök és sokszoros tanácsadó igen érdekeseket mondott. Például:

- A mai modellben [...] megvan a lehetőség, hogy nemzetmentő évtized következzen, ha rövid átmenet után egy hosszú, konszolidációs időszak jön el.
Vajon mi történik abban a bizonyos "rövid átmenetben", amely megelőzi a konszolidációt? Egy igazi demokrata válasza:
- Remélem, a Fidesz most nemcsak megnyerte a választásokat, hanem tényleg szétzúzta a baloldalt.Az újságíró - Stumpf András - közbevetésére, miszerint a baloldal egyszer már visszajött mélyről, méghozzá épp az ő miniszterelnöksége alatt:
- Akkor övék volt a média.
Tehát ilyen egyszerű. Ezek szerint 94-ben a baloldalé volt a média, 98-ban, amikor a Fidesz nyert, a jobbé, 2002-ben meg 2006-ban, úgy látszik, megint a balé, az idén meg újra a jobbé. (Ez utóbbi egyébként tényleg így van.)

- Orbán is mára jutott abba korba, amikor lehet Tiszáéhoz és Bethlenéhez hasonló nemzetépítő munkát vezényelni, amely egy-másfél évtizedig is eltart, (na, most már másfél évtized), és sem a szélsőség, sem a baloldal nem tud megerősödni alatta. Orbán ugyanis egy ideje már érti, amit a baloldal még mindig nem. Mikszáth Kálmánnal szólva: a magyar hátán szántani is lehet, csak az ekevas nemzetiszínű legyen.Nocsak. Tehát Orbán nem meggyőződésből míveli most már hosszú évek óta a nacionálgiccset, hanem merő hideg számításból?! Merthogy ez kell nekünk, buta magyaroknak?!

- Itt az alkalom: 15-20 évig (lám, két évtizednél tartunk) egyetlen, közös történelemkönyvet kellene bevezetni az egész országban a sok fércmű helyett..
Tényleg: még a végén két- vagy netán még többfélét gondolnának az emberek az egyetlen helyes helyett. Remélem, Hoffmann Rózsa is olvassa B. P. iránymutatását, mert ő még nem jutott el egészen idáig. Pedig nyilván ez a követendő út. Elvégre remekül bevált 1948-tól egészen a nyolcvanas évekig.
- A magyar szellemiséget kifejező szigorú fellépes lenne ez a mai anarchikus posvánnyal szemben.
Most magam elé képzelek egy anarchikus posványt. Bizarr.

Stumpf megkérdezi Borosst a gyermektelenségi adóról is, amelyet sürgetett a közelmúltban.
... a gyereket nem nevelők is arányosan járuljanak hozzá a közös jövőhöz. A nőpropaganda világszerte karrierszempontú. Pedig a hely, ahol a nő pótolhatatlan, nem a munkahely, hanem a szülőszoba. Én egyébként fizettem gyerektelenségi adót Ratkó Anna minisztersége idején. Szobrot kellene állítani neki.Ez váratlan fordulat, mi tagadás.
- Nem kell érzelmi kérdést kreálni az ügyből - válaszolja Boross az újságírónak arra a kérdésére, hogy Milyen érzés lenne egy meddő nőnek, hogy szülne, de nem tud, s ezért még bírságot is fizet? - .A nemzet jövőjéhez vagy úgy járul hozzá valaki, hogy gyerekeket nevel, vagy úgy, hogy különadót fizet.Boross huszonéves volt példaképe, Ratkó regnálásakor. Mondják, hogy az ember mindent szépnek lát, amikor fiatal. Ezek szerint ennyire.

Stumpf: Ön a Szent Koronát állítólag nem csak a preambulumban látná szívesen. Igaz ez?
- Mi a gond a korona közjogi szerepével? [...] Hitem szerint lehetnénk királyság is. Nálunk ezer esztendőn át ez a forma adta a nemzet életének kereteit. Eddig azonban valószínűleg nem kell elmenni az új alkotmánnyal - teszi hozzá megengedőn.
[Az alkotmányban] sokkal inkább a kormányfői pozíció erejét kell növelni, az államfőnek pedig jelképes, reprezentatív szerepet szánni, s ennek megfelelő személyeket választani a tisztségre.
Stumpf: Ön szerint akkor Schmitt Pál - ha ilyen lesz az új alkotmány - telitalálat.
- Igen. Magas, fess, jóképű ember.
Íme, az államfőség három kritériuma.
- Remélem, elfelejti, hogy saját államfői programot akar alkotni, s elsősorban az érzelmi mezőben mozog majd, az állam atyjaként. Ha így lesz, egy idő után minden bizonnyal meg fogják kedvelni.Nem értem. Mi az, hogy meg FOGJÁK kedvelni? Hát nem szereti már most is minden ember az ő emberét?! És hogyhogy le akarja beszélni Boross a saját államfői programról Schmitt Pált? Talán bizony nem tartja elég okosnak? Ez elképzelhetetlen.

***
Na most persze lehetne azt mondani, hogy: na és?! Hiszen ezek csak egy 82 éves ember rögtönzései, aki már rég túljutott a saját szellemi zenitjén - ugyan kit érdekel, hogy mit mond? Sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet, mert többek között az ő (meg például a leggerincesebb magyar, Pozsgay Imre) ideáiból fog összeállni az új magyar alkotmány, 10-20-50 évre meghatározva az életünket, a gyerekeinkét meg az unokáinkét.
Kezdhetünk aggódni.

Aluljáró, csütörtök délelőtt

Kellemes meglepetésekkel kezdődik: nem kell keresgélnem Kétfarkúékat, ott vannak mindjárt a metrókijárattal szemben, és ráadásul két érdeklődőt is látok a standjuk előtt, az egyik épp beszélget az MKKP-s lánnyal.
Veszem elő a kitöltött ajánlószelvényt, és ahogy nyújtom oda, hallom: „Nem érti? Hagyják ezt abba! Szégyelljék magukat, hogy gúnyt űznek a választásból. Nem tisztelik a magyar nép akaratát. Ezzel nem lehet viccelni. Hagyják abba!” – mondja nyugodt hangon a 40 körüli, konszolidált külsejű úr. Valószínűleg hosszabb ideje tart már az egyoldalúnak látszó beszélgetés, mert a lány szemmel láthatóan kellemetlenül érzi magát, erősen zavarban van. „Köszönjük a véleményét” – mormolja kétszer egymás után a férfinak, és gépiesen, oda sem figyelve veszi át tőlem a cédulát. Pedig szerettem volna megtudni tőle, hogy hány ajánlószelvénynél tartanak, de ebben a szituációban nem lehetett.
Így aztán most csak reménykedhetem benne, hogy átveszik végre a hatalmat, és így megvalósul az örök élet (plusz 20 év), csökken a gravitáció mértéke és hajózható lesz a Nagykörút. Merthogy a programjukban szereplő vállalásokat biztosan mind teljesíteni fogják, hiszen az egyik ígéretük már az előtt megvalósult, hogy megnyerték volna a választást. Erre gondolok: „Köztársasági elnöknek csak olyan személy jelölhető, aki legalább középfokú általános bohóc képesítéssel rendelkezik.”

Igazodás

Hír:
Orbán Viktorral indítja az Eb-selejtezőket a Sport TV
A Svédország-Magyarország Eb-selejtező előtt egy órában Orbán Viktor miniszterelnök elemzi a magyar sport, a hazai labdarúgás helyzetét.


Berlusconi egy lúzer. Mennyi pénzt áldozott a szinte teljes olasz média megvételére. Lám, lehet ingyen is.

2010. augusztus 13.

Illuminatio

Az ember – dőre felfuvalkodottságában - azt hiszi, hogy mindent tud a világról, de legalábbis a nagy összefüggéseket már ismeri.
Aztán tessék, kiderül, hogy axiomatikus dolgokkal sincs tisztában:

A forradalom lényege nem az erőszak, amint azt gyakran hirdetik, és sokan hiszik, hanem a többség meggyőződésének tartós, hosszú távra szóló megváltozása. Ez képes az igazi változásokat végigvinni és tartóssá tenni.
Általában magukat baloldalinak nevezők tartják saját magukat forradalmároknak, és ezen az alapon ellenfeleiket jobboldalinak. A jobboldaliak sikeres megmozdulásait pedig ellenforradalomnak nyilvánítják. Valójában az „ellen” forradalom is forradalom. És tartós sikert, hosszú, eredményes kormányzást ezek az ellenforradalomnak nevezett forradalmak mutatnak fel, mert céljuk nem a forradalom öncélúsága.


Persze eddig sem lettem volna alulinformált, ha rendszeresen olvasnám a KDNP honlapját - ahonnan az idézet származik -, de eddig nem tettem. Eddig. Mostantól kezdve viszont, ha meg akarom tudni, hogy például az MTV-székház 2006-os ostromát mire is véljem, elég, ha elolvasom az elsőoldalas publicisztikát, és abból fekete-fehéren kiderül:

Tény és nagy szerencse, hogy nem hozták ki a Tv székházból, lándzsára tűzve Baló György fejét, csak a Morvai Krisztina által is használt gépkocsiját gyújtották fel. Amint később, október 23-án sem kartácsolt bele Napóleon a Fidesz gyűlésbe, csak a Vasprefektus könnygáz-gránátjai kergették meg Morvi Krisztinát és családját, valamint tízezernyi békés sétálót, közöttük e sorok íróját. [...] Az öszödi beszéd durranása és az azt követő tüntetéssorozat elsöpörte az MSZP esedékes önkormányzati választási sikerét, az erőviszonyok megfordultak és ennek a szimbóluma mégis csak a TV Székház lángoló kapuja lett. Hasonlóan a Bastille lerombolásához, amelynek önmagában nem volt semmilyen gyakorlati haszna, de éppen úgy egy feldühödött embercsoport hőbörgése volt, mint annyi más csoportos erőszak. (Betűhív idézetek.)

Egy lélegzettel, alig néhány mondatban a helyükre tenni a magyar és francia forradalmakkal kapcsolatos tévhiteket – erre csak a legnagyobbak képesek. Köszönet érte.

(Valamint köszönet a MaNcs Szüretének is, hogy felhívta a figyelmem erre a nélkülözhetetlen site-ra.)

2010. augusztus 11.

Schmitt, Schmuck, Staudt

Ez tényleg egy elátkozott ország.
Nem elég, hogy az erkölcsi hérosz, Schmitt Pál lett az elnöke, a főpolgármesteri stallumra - a kultúra és a tolerancia nagy hívén, Tarlós Istvánon kívül - most már nem más, mint a remek ízlésű Schmuck Andor is bejelentkezett, aki felismerte magában a virtigli szociáldemokratát.
Nagy ideáknak eddig sem volt híján (gondoljunk csak a legendás Xénia-lázra), de még tud újítani.

A férfiakat a hasukon keresztül lehet megfogni – tartja a színvonalas mondás, Schmuck pedig ezen a gondolati íven továbbhaladva rájött, hogy a fiatalokat a libidójukon keresztül. Ezért aztán az alábbi szóróajándékkal árasztja el a fesztiválokat:


A következő ötlete a Budapest formájú autós légfrissítő (Wunderbudapest) – de ezzel alighanem elkésett, mert a főváros alakját a Jobbik már lenyúlta:

A gusztusos árpádsávos napkelte nyilván rendkívüli mozgósító erővel hat majd a magyarok (bocsánat: Magyarok) fővárosának lakóira, és tömegével szavaznak a Jobbik főpolgármester-jelöltjére.

Illusztrációk innen

2010. augusztus 7.

Kedves Vezetők

Ábécésorrendben:









Update:
Nem is tudom, hogyan hagyhattam ki:


2010. augusztus 6.

Az első polgár

Az emberek

Az emberek embere és asszonya

Érkeznek az előkelőségek

Bajnoktárs

Vendéglátósok

Államiságunk keresztény gyökerei

Sátoros ünnep

Ünnepi műsor: népművészet

Ünnepi műsor: magaskultúra

A fegyveres erők és főparancsnokuk

Harry Potternek szemlátomást kétségei vannak

Fotók: MTI, [origo]
Free counter and web stats