Nyilván sokan elfelejtették már a történteket (hiszen az emberek nagy része nemhogy öt évre, hanem két hétre se tud visszaemlékezni – már ha politikáról van szó), de azért érdemes felidézni, mert szűk három hét múlva itt a következő államfőválasztás. Amely persze nem lesz olyan fordulatos és hosszan tartó bohózat, mint az előző (szavazás helyetti frakcióüléssel, be nem vett gyógyszerrel, nyulazással-vakondozással, nyílt titkos szavazással, végsőkig kitartással), sokkal inkább egy könnyed villámtréfának ígérkezik.
Az egyetlen nyitott kérdés, hogy ki lesz a farce főszereplője, akinek a darab végén maga a szerző gratulál.
Most már azok közül is sokan azt szeretnék, ha Sólyom maradna, akiknek nagyon rossz a véleményük a megválasztás körülményeiről és Sólyom államfői teljesítményét se ítélik éppen makulátlannak – mégpedig azért szeretnék, mert úgy gondolják, hogy csak rosszabb jöhet. Egy olyan, akinek az egyetlen feladata az lesz, hogy ne gördítsen soha semmiféle akadályt a Fidesz bármilyen elképzelése elé. Ilyen jelöltet pedig bőséggel találni – kérdés, hogy a Fidesz mennyire lesz válogatós, mennyire próbál legalább a látszatra adni. A kiszivárgott-kiszivárogtatott hírek szerint nem nagyon, mert ha tényleg komolyan szóba jöhet Schmitt Pál is, a minden feladatra pontosan egyformán alkalmas erkölcsi hérosz, akkor nagy baj van.
Még úgy is, ha ez csak pünkösdi királyság lesz, és csupán a prezidenciális köztársaság közeles alkotmányba iktatásáig tart, amely után – a köz óhajának nehéz szívvel engedelmeskedve - Orbán Viktor elfoglalja az őt megillető helyet respublikánk élén.
Mezopotámiától Mezopotámiáig. Még egy szó a Szépművészeti kiállításáról
-
Még a megnyitásakor írtam a Szépművészeti Múzeum új
Mezopotámia-kiállításáról. Ebben alapvetően azt írtam meg, amit egy ilyen
kiállításnak be kellett vo...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése