Az „Aranycsapat”-stadiony, mit tiszta szívű, sportos tekéntetű magyar vállalkozók adományosztak öszve

Egyszer volt, hol nem volt, vót eccő, hogy mán a kaszájáná fogva lebukott a nemzetközi lucernamaffia es, a szálai fő lettek számóva, hanem a kerál tisztőtt ellenzékje, ami nem vót, de méges, le nem nyugodott. Ellembe mindent megtett a féreg fogával, hogy az utánpótlásná rágdozza el a magyarság labdarúgásba vetett ezeréves hitit. Mán a létező szocialisták a népszavazás álgyúját es bévetették vón a felcsúti stadiony ellen, hejszen egy több milliárdos béruházást csak egy több milliárdos népszavazásval lehet opponáni annak, kinek semmi se drága, ami ócsó a közpéz mégvédésinek a hevibe. Penig az „Aranycsapat”-stadiony, hová másfélsző bé vót a falu férendő, nem közpézbű vót elgondúva, hanem társasági adókedvezménybű, mit tiszta szívű, sportos tekéntetű magyar vállalkozók adományosztak öszve, s nem olligarchák. Arrú senki se tehet, hogy a szép létesítmén a keráli s kerálnéi birtokok legközepire vót megálmodva! Ammeg igenyesen vakvéletlen, hogy I. Fülkefor táltos lévire a Felcsút SE-nek es az elnökje vót, nemcsak a Naprendszernek. De mikó ez a pitianérijom kipattant, odanyilatkozott, hogy jól van, ű bírgya, s meg es szívöli a kritikát, akit illet, ha arról kódul es. Ha ez a valós társadalmi igény, há ne legyen egyedülnek Felcsúté ez a kis ékszerdoboz! Osszák meg az osztók az egész magyarságval Hencidátú Boncidájig, hejszen ha más nácijók igenyesen olimpiát rendezhetnek, meg saját tengerpartjok lehet, a magyar es kitűnhet ippeg valamibe. Na de mikép!? Hát akaratval, képzelőerővel, szabad, homloktéri gondúkodásval. Jó van, épüljék meg Felcsúton a Stadiony, de má a Holland-Felcsút örökrangadó és az Ákos-koncert másnaptyán indúljon es útnak. Ez csak nem lehet problema a teknika korába! Kő hezzá nyócszáz kerék, meg a nagy rúd, miné fogva annyi közmunkás húzza, amennyi. Nem a sebesség számít, hanem az irán. Járja bé Mária országát a, a legnagyobbtú a legküssebb községig, de ahon se kerál nem született, se képviselő, azt es. Ha csak ezer magyar telepűlésre eljut évente, mán ezrede a kőccség, szembe a haszonval! Ha ebbű se lesz húzóágazat, akkó semmibű! Még bezonos logisztika köll hezzá, de ezt eligazétsa a Közgép. Mer ugye egy illen létesítménhő köllenek utak, nem es akarmillenek a kellő szélességbe, magosságba, bé ne akadjon a nemzet ékszerdoboza valami ebbe-abba, mi régebb korokba sajnos ádogálni szokott az utak mentin. Ha van rea alulró igény, felülrő rácijó, meg lehet aszt épitteni egyhamar, elébb a budapesti Kihaénnem térig, s onnant aztán csillag alakba, szemellátig. Még röpülőgépek es leszállhatnak rája, s föl, ha épp másfele jár a Mobilstadiony. Addigra mán úgyse lössz huhogda meg abajgás, mer mindenhon Felcsút lössz a magyarok fődjin, nyócmillió gondossan kiregisztrált szurkolóval, amíg meg nem halnak.

Parti Nagy Lajos Magyar mesék című sorozatának mai darabja az ÉS-ben

Úri muri, avagy Futbólia 2.

 

Fotó: Kallus László

A témába vágó fotósorozatot lásd még itt.

Futbólia

A mai székesfehérvári  Videoton–Debrecen NB I-es labdarúgó-mérkőzésen a közönség egy potyagólt láthatott, valamint a díszpáholyban többek között a következőket: Schmitt Pál államfő, Orbán Viktor miniszterelnök, Stumpf István alkotmánybíró, az ő volt üzlettársa, Nyerges Zsolt, aki a Közgép, az Infocenter és az Advenio első embere, Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója. Vagyis az ország hivatalos és tényleges vezetőinek szinte mindegyikét. (Simicska fájón hiányzik is a képről.)

Egyik vidámabb volt, mint a másik. Minden okuk meg is van rá, hiszen soha ennyire nem szárnyalt még hazánk, akár a gazdasági, akár a társadalmi helyzetét, akár a világban kivívott megbecsülését nézzük.

Az egyetlen apróság, ami a jogos és féktelen jókedvet kissé felhőzheti: a miniszterelnök csapata, a Videoton kikapott. Sebaj, tavaly ők voltak a bajnokok, úgyhogy idén Kósa Lajos Fidesz-alelnök csapatának, a Debrecennek jár a trófea. Jövőre pedig kár is másnak elindulnia, úgyis a Kubatov-gárda, a Fradi nyeri a bajnokságot.

És az emberek még annál is elégedettebbek és boldogabbak lesznek, mint most.

Fotók: Stiller Ákos
Frissítés: Beliczay László nemkevésbé jó fotója ugyanott, ugyanakkor készült.