A legfotogénebb magyar miniszter

Blogunk egyik fő kedvence Hende Csaba. 
Már vagy fél tucat bejegyzésben ünnepeltük tetteit, másfél éve kísérletet tettünk sikerekben gazdag életútja fontos állomásainak a felvázolására - most pedig  fotógalériában próbáljuk felvillantani e színes egyéniségnek sok arcát, ezzel is bizonyítandó, hogy a haza biztonsága a létező legjobb kezekben van. Immár négy éve, és bízvást remélhetjük, még sokáig.

Update:

Update 2.:

És nem fogyunk ki a frissítésekből. 
Update 3., amely kicsit off a fotók között, bocsánat - de kihagyhatatlan, azt hiszem. Egy remekbe szabott videó-mélyinterjú, mely megmutatja számunkra Hende Csabát, az érző szívű embert. Sőt: Embert, csupa nagybetűvel. Íme:



Akik viszont - eléggé el nem ítélhető módon - a legszentebb érzelmeket is képesek gúny tárgyává tenni, azok nyilván élvezni fogják a fenti videóból készült felháborító Coubot. 
(Mi persze elhatárolódunk tőle, a 18 év alattiakat pedig kimondottan eltanácsoljuk ettől a végtelenül rosszindulatú förtelemtől. Ettől ni.)

Az egyik különbség a sok közül

Egy erős ország védelmi minisztere:

Négy gyenge ország (Norvégia, Svédország, Hollandia és Németország) védelmi miniszterei:

Think tank

(Kiegészítésképpen egy régi poszthoz.)

Inter arma isten barma

Egyszer volt, hol nem volt, avvót, hogy a nagy árvíz nemcsak szabálos hadi hübriszt adott a magyarok kerálának, hanem a paradigma erejivel rajzúta ki a nemzeti adományozás dicsőséges új úttyát. Gyütt az árvíz, de gyütt a péz es, kéccázötvön magyar foréntonkint gyütt esemesbe, a károsútak javára. Látta a magyar a videjókot, s mán nyomta es a mobilját, ahon érte, eccő, töbsző, ki hányszó. Ki a máltaiaknak, ki a vöröskeresztnek, ki az ökumenikusoknak adott, kinek kihő vót bizodalma. Ezek meg atták tovább szanaszerte. Összevissza, na! Nem vót vélök baj, hacsak az nem, hogy baj vót vélök. Reakciós módon keresztbe feküttek az egyablakos, egysegélyvonalas egyadós-egyvevős nemzeti gondolatnak. Mer az nem vót rendbe, hogy a Keráli Gömböcelláriján, hun őrözték a nép adóját, meg a vörösiszap-pézt és az illesmi javakot, erre a dologra nem vót nemzeti rálátás semmi. Hát mán meg köllött kérdeni, a katasztrófahelyzetre tekintetvel, ahon csak I. Fülkefor meg a Bakondi úr adhat parancsot, hogy mér ezek a civilek veszik bé az esemes-félkrajcárt. Honnan tuggyák, mire kőne azt kőtteni? Nem az tuggya-e, azki a gáton van? De! Ekkó a keráli gömböcelláristák kifundáták a nemzeti segélyvonalat. Hogy katasztrófahelyzetbe azt a kerál aktiválja, és halivúd. De mi van, ha azután es a mindenféle szeretetszógálatokot hívogassák megszokásbú, azok meg osztogatnak nyakló nekül, penig arra itt van a kerállam. Akkó I. Fülkefor két homokzsák közt a homlokára csapott, s így szólott: amint aktiválom a nemzeti segélvonalat, onnantú a többinek coki, hívószámjok elérhetetlen. Inter arma isten barma, aki jót akar, karitájjon rajtunk keresztül, halivúd, legyen kövér. Hejszen csak mink vogymuk a legjobb gazda! Na, ez annyira megteccett nékik, hogy ami megteccett, kisbárány és welnesz-száló, arra reamonták, hogy „katasztrófahelyzet”, s aktiválták es elnek. Még csettintett es a nép a furfangjok láttán! Ment vón az alattvaló füzetése a „saját” számlájára? Hohó, mondták, einstand, magyarúl katasztrófa, azaz mátúl eggy a zászló, eggy a számlaszám, a nemzeti. Mennyen arra az összeg, majd űk elosztják, hejszen ezér vannak. Szógálni. Tankógatott a nép a benzinkútná? Huss, a kerál megnyomta gombot, mer ott vót nála a kisbuszba a gombostáska, avval a benzin máris nem az elkövető tankjába folyott hazaszerte, hanem vissza a mindenki tartályába, mi ott vót kialakétva Felcsúton, a kincstár alagsorába. Ezt az adományt eggy bizoccság magasabb szempontbúl a reaszorultaknak visszaosztotta, mellesleg egyre tisztút a nemzeti levegő, s jobban győtt bé az útdíj es, mer álló autótúl csak könnyebb vót bészedni. Ejrópa nem győzött átbámúldozni a faragott kerítésen, hogy ezek a fülkeforevörök még a katasztrófát es a javokra fordéccsák, amíg meg nem halnak.

Parti Nagy Lajos Magyar mesék c. sorozatának mai darabja az ÉS-ben

Rend, ész

Az Orbán-kormány talán legszínesebb egyéniségének szerteágazó tevékenységéről egyszer már írtam (Az utolsó polihisztorok egyike), de most ki kell egészítenem a pályaképet, mert az e heti Szüretben látom ám, hogy Hende Csaba a napokban Bátonyterenyén is megvillantotta retorikai képességeit. 
A Borbély Lajos Szakiskola 19 rendészeti tanulójának 

eskütételén járt, és ünnepi beszédében a következőket mondta: „Nem lesz mindenkiből tábornok, rendőr vagy honvédségi alkalmazott sem, de parancsolni és engedelmeskedni megtanulnak a diákok.” 

Azt hiszem, ennél frappánsabban nem is lehetne összefoglalni a nemzeti együttműködés rendszerének nevezett rezsim (valamint a Hoffmann-féle köznevelés) lényegét: parancsolni és engedelmeskedni.

(OT: A második fotó jobb szélén Orbán Viktor halála látható.)

Az utolsó polihisztor

Még nem hozták vissza ugyan a sorkötelezettséget Magyarországon – ezt a harmadik Orbán-kormány idejére halasztották –, de az ún. honvédelmi ismeretek már kötelező módon benne vannak a tantervben. Tehát a következő években egyre nagyobb szerep jut a hadseregnek és így a honvédelem miniszterének, az egyre aktívabb Hende Csabának.

Hende azelőtt is serény volt, ha pártfeladatokat kellett teljesítenie (előbb az MDF-ben Dávid Ibolya bizalmasaként, majd helyetteseként, aztán Orbán kabinetfőnökeként

a polgári körök egy akolba terelésében, végül a Fidesz szorgos katonájaként), ám az utóbbi időben a hiperaktivitás csalhatatlan jeleit mutatja az élet számos területén.
Hogy mindenhez ért, azt már 2001-ben bizonyította, amikor nyelvészeti vitába keveredett Nádasdy Ádámmal – a Magyar Narancs olvasóinak nem kis derűjét kiváltva –, meg például arra is volt energiája, hogy Ötletkatalógust állítson össze a polgári körösök részére, számtalan szellemes ideával (olyanokkal például, hogy készítsenek kis térképeket a környezetükről, megjelölve, hol található jobboldali érzelmű boltos vagy vállalkozó, hogy csak az ő szolgáltatásaikat vehessék igénybe).
Az elmúlt hetekben pedig többször is felbukkant Hende Csaba neve a legváltozatosabb témakörök kapcsán.
Az persze nem meglepő, hogy a Kossuth téren ő mosolygott Áder államfő balján a tisztavatáskor,és gyújtó hangú beszédet intézett a hadnaggyá vált ifjú hölgyekhez és urakhoz

(talán még az is az ő ötlete volt, hogy felújítva a harmincas évek rituáléját, az újdonsült tisztek kardot rántva fejezzék ki a haza iránti, mindhalálig tartó hűségüket – ez önmagában is épp elég mulatságos lett volna így a 21. század második évtizedében, de ráadásul  egy első ránézésre nőnek látszó, ám fából faragott bábu mozgását utánzó ifjú hadnagy hölgy adta elő, miáltal egészen szürreális jelenet kerekedett - lásd ezen a videón 14:20-tól).
Hadügyér lévén, ez az augusztus 20-ai szereplés tehát még foglalkozási ártalomnak minősíthető, az azonban meglehetősen váratlan volt, amikor irodalomban való jártasságát csillogtatta Hende Csaba, midőn kifejtette, hogy az Iskola a határon nem rossz regény, na de hát köze nincs a valósághoz, hiszen a kőszegi kadétiskola messze földön híres humánus nevelési módszereiről, tanú rá minden onnan kikerülő volt diák – kivéve persze a füllentős Ottlikot.
Nemkevésbé volt meglepő szombathelyi méltán nagy sikerű fellépése,

ahol római tógát magára öltve mondta el ünnepi beszédét a Savaria fesztiválon, és az asztalnál is szemlátomást Lucullust alakított.

Tehát napnál világosabb, hogy Hende Csaba látszólag jellegtelen, szürke külseje

milyen színes, csillogó egyéniséget takar.

Boldog ország az, amelynek olyan sokoldalú vezetői vannak, mint például a színházi szakember főpolgármester vagy a számtalan tudományágban jártas honvédelmi miniszter.

Frissítés:
A Facebookon találtam ezt a képet, amely egy újabb oldalát villantja fel Hende úrnak. Seriffként is hiteles, meggyőző, ellenállhatatlan.

Frissítés 2.:
2013. június: ismét Orbán Viktor nyomában lépdel, akárcsak az egyik fenti képen, de most mintha már kicsit nehezére esnék a lépést tartani a gumicsizmában. Mindenesetre egyértelmű bizonyíték arra, hogy honvédelmi miniszterünk az árvízi védekezésben is ugyanannyira jártas, mint minden másban.

Nem rés, hanem erős bástya

Magyarország nem vesz részt a líbiai katonai akcióban - mondta Martonyi külügyminiszter.

Kár. Bármelyik - éppen szabadlábon levő - magyar tábornok lazán, csuklóból megoldaná a feladatot, arról nem is beszélve, hogy elég lenne megmutatni Hende Csaba honvédelmi miniszterünk fényképét, és Kadhafi azonnal letenné a fegyvert.
*
Most érkezett a legfrissebb hír, és ennek alapján mégiscsak megnyugodhatunk. A magyar Külügy nyilatkozatot adott ki: "Felszólítjuk Kadhafi ezredest - akit alapvető felelősség terhel az erőszakhullám elindításáért -, hogy parancsoljon megálljt csapatainak és távozzon a politikai életből."
Kadhafi sorsa ezzel megpecsételődött.

The right men in the right place 3.

A vadalmacsutkán kezdett sorozatunk mai részében Hende miniszter új felfedezettjét mutatjuk be egy mai cikk nyomán.

forrás

A lobogókkal övezett úr Tóth Zoltán József, és épp a melbourne-i Magyar Központ összejövetelén tart előadást a Szent Korona-tanról, amelynek jeles szakértője. Nyilván mint ilyen lett a napokban a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Hiszen ha valamire nagyon szüksége van a „mély szakmai és morális válságban levő honvédségnek” (idézet Hende Csabától, 2010. június 1.), az a Szent Korona-tan.
Tóth Zoltán Józsefnek egy – az Echo Tv Civil Akadémiáján tartott - előadásából napnál világosabban kitűnik, hogy „ha a Szent Korona tulajdonába tesszük a termelő ingatlant (…), akkor egy olyan védelmet adunk magunknak, amely a nemzeti biológiai megmaradás feltételeit adja”; valamint végre megkapjuk a liberalizmus pontos definícióját is: a liberális szabadság nélkülözi az igazságot, az értékeket, így a jogrendet és a közjót is. A liberalizmus igazsága, hogy „mindenki annyit lop, amennyit lehet”.
A mindennapokban azonban alighanem annak az új ismeretnek vehetjük leginkább hasznát, miszerint: a koronajavak köre az állami vagyont öleli fel, amely nem magánosítható. Ide sorolhatók az állami földek, az ásványkincsek vagy a vízvagyon, de akár „a termelő, a magánosok, az önkormányzatok kezében lévő termelésszolgáló ingatlanvagyon”, sőt a lakástulajdon is. Ha pedig a szuverén Szent Korona a legfőbb tulajdonos, az a nemzeti vagyonnak abszolút védelmet jelent.
Már megyek is lemondani a teljesen feleslegessé vált lakásbiztosításomat.