Lex ittrend

Egyszer volt, hol nem volt, avvót, hogy I. Fülkefor megizente a sok furszargó jogásznak, tessék mán ne a jogon muszkulérozni, ha eccő annyira heppenkednek ezek a suttyó devizahiteles embertársaink. Ez mán az ócsája vagy asse, mer kinek esze vót, mán rég kifüzette jóljártába, méges kévánatos vóna, ha az igasságszógáltatás amblokk az ű ódalokra állana per esetin, de legalább ne a bankéra. Mindenhogy ez lesz a vége, az igasság, de méges jobb, ha bíróság rendezi le. Ehhő bővön elég a nemzeti jogegység rendszeribe, ha úgy ítélnek, ahogy a felelős magyar kerál megmongya. Audi a túra, et altera pars, magyarul nem kéri ingyenbe, mindenkinek zsebibe van a marsalbot. Mán ugye annak ki megérdemöli, s nem tekintélylejáratgató aknamunkás! Amég Főpedellus uram a Lex ittrend nevibe fő nem álléttassa a derest, női-férfi mozsdóval, gyóntatófülkével, őtözővel, oszt el nem feneköli az öszves monoklipólós illetinát az erőszakos abajgásával, minek tán még hellye es van a maga helyin, de az a hely nem az ország háza, hon elítélt nőverő nem ül eggy se, minden más csúsztatás, letyepetye. De ebbűl es csak a komofeminista botrán lett vóna, a deresbűl, jobb es, hogy Kövér uram epp nagyobb dologba járt. Abba, hogy elévegye a hároméves ötletit, s béadassa Egyény Indétvány képviselőtársával alkotmánmódosétásra: eztán a kerállam a közjó, sőt, a közjobban érdekibe átvállalhassa mindazok voksját, kik csak bambázkodnának az urna előtt, ikszölnének széjjelfele, akar az ökörhugyozás. Mingyán nem lenne többet tűzifamutyi, bökömcsalás, tökömvidejó. Nem kőne kampány, aki tuggya, tuggya, a többitűl meg át vóna ruházódva. Létregyönne egy nagy unortodox szerv, ezer autó, ezer telefon, oszt haladnának házrú házra a szavazatközmunkások, szabálozott keretek között, szabott árakon. Akar menni a néni kireszavazni sárba esőbe? Nem es tuggya? Na, akkó jó, itt van tízezer forint és csókulom, tessék szíves aláírni. De tényleg? Tényleg. Adómentes, kápé. Hezzá tessék, keráli bizonyságlevél a haza szógálatáér, meg kafeterijának egy komplett családi belépő a Felcsút Ferenc Akadémia öszves otthoni meccsire, de aztán regisztrálni ám a helyszínen, mer ahogy gyütt, mehet is az a tízezer! Eggy kisebb stadiony árábú kigyönne, oszt márciusra bővön megvóna az a másfélmillijó szavazat, mi nem a másé. S mi az a tízenötmilliárd pöket forint a megnyúgtató eredménhő képest!? Mer ezt a kontingencset nem a pártérdekek, hanem a haza érdeke mentin osztaná széjjel eggy független grémium, ki magábú a kerálbú, valamég Kövér és Áder urambú állana. Az Alkotmánbíróság ebbe belé nem fog szólni, ellesz az a fabetétes Audival meg a mennyei metálfényvel életfogytig. Mire penig a brüsszellentérek fölébrednének, mán meg vóna a választás nyerve száz percentre, plusz a kádéempé. Aki penig húzódozik s nem becsüli a kicsit, maradgyon otthol, amég van neki. 

Parti Nagy Lajos Magyar mesék c. sorozatának e heti darabja az ÉS-ben

Még maga Navracsics miniszter es megtévett egy minutomra, akkoracska vót a boszorkánüldözés

Egyszer volt, hol nem volt, avvót, hogy Mária országára mán januárba lesújtott a tél. Hezzá hó képibe, ami ollan nincs, hogy véletlen vót!!! Hanem evvel es támadva lött bizonos körök részirűl a fülkemagyarság, csakhogy hejába. Mer a hótul es csak erősbödött, nyőtt, mint a pálma, sikerekbe gazdagon. De vót baj más es. Hogy azki nem vót vélök, az a gyilkosok pártján vót, fehéren-feketén, kinek a korifejesei ollant adtak a kerálpárt ötös számú oszloptyának a szájába, mit az nem gondúhatott, ha monta es. Még maga Navracsics miniszter es megtévett egy minutomra, akkoracska vót a boszorkánüldözés! A végin ügön magosrúl köllött direktívába adni: azki rasszizmusnak, pláne uszétásnak alitja Ötös testvér nézetit, hogy a cigányok jelentős része állat, s ki kéne ököt nemlennizni üstöllést, na, az a gyilkosok pártjára áll. Konkrétan az ellenzékére, ki evvel es bátorítcsa a genetikus cigánybűnözést. Köllött vóna, nem-e, I. Fülkefor nem szót erre egy vakhangot se, mer nagy bánatja vót. Ereje személes megfeszítésivel epp sikerűlt visszavonatnia a regisztrácijót es, a főlvételi keretszámokot es, erre tessék, ollan orcapirító támadás érte a magyar labdarúgást, mi a termőfőd mellett az ű országának legnagyobb értékje vót, hogy mukkanni se bírt. Csak nízett a turulmagos szemin átal, oszt kiizent a Berci inasval, hogy mindenki elmehet a piszibe, ő inkább nem es mondja, amit gondul. Há hogy tűrheti a magyarok istene, hogy egy szaros kis zsidózás végett a FIFA a maga kettős mércéjivel megen végigvágjon ezen a nemzeten? Há millen világ az, hun eggy radikálszurkoló annyit se rikkanthat, hogy „zsidó”, ha Izrael válogatottjával ví a magyar? Hogy ezér bűntetés jár?! Hogy zárt kapuk megett kölljön megrendezni az eljövendő tétmeccset, horibile a szőrestopli oláhval, ki csak erre vár Trianon olta!? Na, szóni nem bírt, de fölnek azér föllebbeztetett a kerál az MLSZ-vel, hogy hun itt az arányosság?! Ha barátságos meccsen esett a sajnálatos zsidózás, még sajnálatosb, hogy nem barátságos meccsen köll lekvittelni. Há millen anyagi veszteség ez az erkölcsi mellett, mit egy szegény, de fudbalnemzet zsebibűl húz ki a FIFA?! Több tízmillió! Ami azér summácska a 16 miliárd közpézen belül es, mit a kerál a csonkamagyar hazai labdarúgásra fordét az új esztendőbe. De hamvokba hullnak vissza fejükre a fifaisták, mer Vona testvér a stadiony kisantant által bezárt kapui elé tízezrivel fogja odaszervezni mindama hon- és sporttársakat, kik nem és nem állanak a gyilkosok pártján, hanem a Jobbik kőtségin bérelt kivetítő előtt az örök magyar igazság nevibe, egy emberként kiáltják majd a setét magyar égbe, mit nem gondúhatnak, tisztőtt bíróság, ha mondanak es, olanképpen, hogy hűmhümtalpú hümgányok, hümjétek az anyátok, amíg meg nem hümhüm.

Parti Nagy Lajos Magyar mesék című sorozatának mai darabja az ÉS-ben