Mártírok

Ilyenkor húsvéttájt két ember jut elsősorban az eszünkbe: Jézus Krisztus és Schmitt Pál. 

Az utóbbi nemcsak azért, mert mélyen egyetértünk azzal a párhuzammal, amelyre a KDNP tatabányai alapszervezete az itt olvasható nyilatkozatban, Kiss Antal nemzetbiztonsági főtanácsadó pedig ebben a lényeglátó és mélyen megindító nyílt levelében mutatott rá  - vagyis a Jézus és Schmitt Pál mártíromsága közötti szembetűnő egyezésre -, 

hanem azért is, mert az emberek embere 2011-ben épp húsvéthétfőn írta alá a népünk által már alig várt alaptörvényt.

És ezzel még nincs vége a Schmitt Pál és a feltámadás ünnepe közötti szoros kapcsolatnak: most olvastuk - legnagyobb örömünkre -, hogy a felcsúti lakosok évszázados álmának megvalósulása, a Pancho Aréna húsvéthétfői megnyitásán 

nem más mondja az ünnepi beszédet, mint a fehérvári VIP-páholy egyik leggyakoribb vendége, a világ sportjának emblematikus alakja, a NER motorja, a magyar nyelv őre, a közjogi méltóságától és doktori címétől oly nemtelen eszközökkel megfosztott Schmitt Pál. 

Jelkép erejű ez a döntés: a felcsúti aréna kristálytiszta és átlátható történetét aligha lehetne stílszerűbben megkoronázni, mint az ugyancsak támadhatatlan és szeplőtlen életútú Schmitt Pállal.

Harmadnapon

Most már egészen biztos, hogy Schmitt Pál és Jézus Krisztus sorsa tényleg azonos – hiszen a tatabányai KDNP-szervezet után maga Kiss Antal is ezt állítja. Ezt írja ugyanis: „engedtessék meg ennek okán a húsvéti párhuzam: az eljárásmód, a vért és szenzációt akaró tömeg, a pszichózis, a kivégzést kísérő néma sokaság, a Júdás, a gyávák és szótlanok, a kereszt tövében ketten maradók… Kétezer éves forgatókönyv.” Mindezt „a Schmitt házaspár médiavezérelte politikai legyilkolása” kapcsán vezeti le. 
Sch. P.-t tehát – akárcsak híres elődjét – kivégezték, ám ha az analógia végigvihető, akkor húsvét lévén jó lesz vigyáznunk, mert Jézus Krisztus a harmadik napon feltámadott. 


Schmitt-fotó: Beliczay László