Színházosztás

Már nem kell sokat várni, hamarosan kinevezik Budaházy Györgyöt igazságügy-miniszterré, Tyirityán Zsoltot kisebbségügyi államtitkárrá - de már addig is örülhetünk annak, hogy Csurka István intendáns lesz Dörner György (lásd a képen) színházában, amelyet ma ajándékozott neki Tarlós István, és amely a Hátország nevet veszi majd fel, mert (és innen szó szerinti idézetek következnek Dörner György nyertesnek bizonyult pályaművének Művészeit [sic] koncepció című fejezetéből):

„Az Új Színházra adom be a pályázatom, mert ez van kiírva, de a színház nevét is megváltoztatnám, mert most hamis képzeteket kelt. Azt üzeni, hogy ami új, az mindjárt érték is. Ez pedig nem igaz. Ami csak azért új, hogy ezt hirdethesse magáról, az attól, különösen az elfajzott, beteges liberális hegemóniában lehet retrográd is, vagy talmi. [...] Hátország Színházra szeretném változtatni a firmát. A Hátország a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot jelképezi. Egy, az egész nemzet számára életbevágóan fontos visszafoglalási igenyt jelent be. Ennek a visszafoglalásnak egyik első, kicsi, de nem jeIentéktelen ütközete lehet ez a színház. A magyarság a hátországból, az elnyomott, háttérbe szorított, elhallgatott, félreszorított nemzeti értékeivel, Bornemisszáival. Csokonaijaival, de Németh Lászlóval és lllyésGyulával fel egészen a mai követőkig megindítja a visszafoglalást a liberális, pesti vicchullám, pénzcsinálás és újabban a szórakoztató liberális állam sokszor a bordélyházak szintjére süllyedt csomópontjai ellen. [...]
Ennek a Iiberális, szórakoztatóipari igényteIenségnek akar hadat üzenni a Hátország Színház, a magyar dráma színháza, amely visszatérést jelent a görög sorsszínházhoz, Aischylos és Sophoklész [sic] színházához. [...]
Ez a gondolatmenet Csurka Istváné, atyai barátomé. [...]
Ez tehát, ha hozzájutunk, beIeszóló színház Iesz, sok elIenséggel és csak lassan szaporodó barátokkal és küzdőtársakkal, mert ennek a színháznak első feladata az, hogy közönséget teremtsen magának. Ez a színház csak a közönségével együtt aIkotva képzelhető el. Nézőit az egész magyar hátországból, a nemzetállam gondolatát magukévá tett magyar emberekből kell összeszerveznie. Nevezhetnénk akár a Fényes SzeIek színházának is, ha a kommunista méteIy ezt a mozgaImat is nem járatta volna le és nem fordította voIna önmaga ellen. Egy igazságos földosztás ma is aktuális, egy igazságos színházosztás úgyszintén. [...]
Miután lényegében Budapestnek nincs nemzeti színháza, a feladatok egy részét feI kell vállaInia az Új Színháznak.”
A Munkatársaim, Nemzetközi kapcsolatok című fejezetből:

„Csurka lstván, a gondolat felvetője, koránál fogva (77) nem operatív dolgozó, hanem szellemi egybentartó, mondjuk intendáns, aki elsősorban a műveiveI akar jelen Ienni. A baráti viszony kötelez, de erre nézve, igazgatói egyszemélyi felelősségem fenntartása mellett megállapodást is kötünk.” [...]

"Meg kívánok állapodni a Köztársasági Elnöki Hivatallal, hogy a köztársasági elnök útjai során lehetőség legyen a programban valamely előadásunkkal szerepelni, ami nagyban kitágítaná a lehetőségeinket, és állami szintre emelné a magyar nemzeti dráma ügyét."

Ha Schmitt Pál a magyar nyelv mellett a magyar drámát is felkarolja, akkor Isten (valamint Dörner és Csurka) segedelmével tényleg hamarosan eljön a magyar szellemi Kánaán.

Sok érdekes olvasható még Dörner György pályázatában, amelyet az atlatszo.hu oldalon találtam.