Egyszer volt, hol nem volt, mán azután vót, hogy Lázár János uram nagy dohánzásellenességibe öszvekötötte a kellemest a
hasznosval, oszt belécsatornászta a velejiig egészségrombuló magyar dohánipart
a Nemzeti Trafikosok Pártcsaládjának Egészségvédő Szövetségibe. Vót es öröm
Árréspublikába, hömpölgött a nemzeti trafikália vastagon, akkaracska vót a
svung, hogy még némelly küskeráli himihumi se vót kizárható, má csak a
Kósa-féle nagy számok törvénye szerént se. De ahun szabadságharc van, ott
szabadságharc van, epp, mint az Illyés Albert hírös versibe. Lett vóna hát
rögvaló fajfeladata más es a magyarok kerálának, ki méges az őtöt vendégül látó
zsidókat látta vendégül, a világkongresszusuk keretibe. Azokot es, kik itt
laknak, s csak annyiba nem magyarok, hogy zsidók, meg azokot es, kük csak
származni gyöttek Hunniába. Persze a többit es, ha éhes, meg ha az a meglátása,
hogy azér a Mária országába gyűlöget öszve, mer itt nyől az ántiszemitizmus.
Csak ám egész Ejrópába nyől, ha bezonos jól körülhatárolt valakik úgy teszik
föl a kérdést! Hogy az eltűrése, példának okáér, az-e? Vagy az idegenszívűzés
teli szájval. Kultúrnácik kitűntetése munkásságér az-e? A prohászkáskodás. Az
öszves, kormánlap vezérölte tuggyukki-hecc imrekertészek, meg liberált
filozófusok ellen, az vajjon nyőlés-e? A székházvédő béközép ausviccelődése.
Vagy micsoda a jólfelfogott együttmunkálkodás hazaszerte a neonácipártval!?
Minden kákán lehet csomót keresni, de aszt megjegyezné, jegyeszte meg a kerál:
maj ha a tisztőtt világhatalmi kongresszus garanciját ád néki, hogy a Jobbik
nékül es kétharmadval nyeri a voksulást a keráli pártcsalád, úgy elhatárolódik
ű, hogy a fal adja a másikot. Hejszen nem ű az antiszemita, hanem a helyzet,
hun ha nem ű nyer, ellenzékbe szorul a haza, s jönnek a tuggyukkik. S akkó maj
nem biztos, hogy Sión innen Sión túl akkaracska lesz a vendégjog, hogy még azt
es megmondhassa a vendég, ami nem teccik néki. Mer itt és most még meg es van
köszönvel, hejszen minden agyaelhánt meglátás segít az elfogadhatatlan és
tűrhetetlen satöbbi elleni általános harcba, minek I. Fülkefor az élin áll,
addigalé, hogy még a hatályos törvényekvel es szembement, oszt bétiltotta a
másik nemzeti pártcsalád ánticionista tüntetésit, hogy ne érje szó a ház
elejit! Egy vacsora kedviér! Mellik kerál teszi ezt meg? Semellik! Mellik hoz
új alaptörvényt, csak azér, hogy még jobban védhesse a fideszmagyarság
etnikomjait, zsidót, cigánt, franckarikát. Tűzzel, vassal, preambulumval! Nem
úgy, mint máshun, a kettős mérce tisztőtt túlfelin, hon zsinagógát robbangatnak,
s nincs Wallenberg-emlékév. Árpád apánk fődjin ellenberger van, s akinek ennyi
jobbik kevés, azt érje gáncs és megvetés, amég meg nem trafik.
Parti Nagy Lajos Magyar mesék című
sorozatának mai darabja az ÉS-ben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése