Egyszer volt, hol nem volt, kampányadvent idejibe vót, meg köllött hát küssé billengetni a magyar bíróságokot, olly igen el vótak szállva a magik függetlenségitűl. Ítéltek összve s vissza, de mint a paszújos balha, úgy. A nemzeti jogegység rendszeribe! Nem vót más választás, maga Rogán uram köllött, hogy odaszójon a fészbúkján ebéd előtt, ne má, hogy háziőrözet a luxusba, mer mire kávétok főhörpölitek, kispajtikák, kaptok eggy Lex Rezesovát a fejetekre. Na, meg es változott délutánra az ítélet, epp arra, merre a videjó eléiránoszta. Ez akkó vót, mikó kiderült, a magyar oskolások önmagukba véve jobban teljesétettek a pisai fölmérések során, epp a viszonyétás terin vót egy íziknyi, gyöngülésnek es mondható változás a három évvel ezelőtthöz, a népbutétó bolsegyurcsánybajnaista rabiga folyamányaképpen. Arrú nem es beszélve, hogy az illen pisaiak mire föl a kis magyar pulya számtanpéldájába turkálnak, ha a tornyuk ferde?! De a Balog miniszter csöppöt se szomorkodott, hejszen az eredmény epp megfelelt Parragh uram inas-centrikus elvárásainak, és oda innovált, hogy ha mán a Klebelsberg-központ illen jól teljesét, alája kőne csatolni a komplett egésségügyet, legalább délutánonkint. Maj főpezsegne az egésznapos oskolába a punnyadás, bővön el lehetne gyógyétkozni két tornaóra köszt, műtéthő mindég akadna ráérő oskolarendőr vagy ügyes nyócadikos. Így mén ez, ha világnemzet az ember, mikép azt I. Fülkefor kinyilatkoszta, ámbátord ezt eddig es tutta, ki eszén vót. Eggyes névtelenséget kérő források részirű nyílt titoknak számétott, hogy csak üdő kérdése, mikó veszi átal a magyar világnemzeti törvényeket az únijó, kinek lika fúni jó, mint azt a közmunkásosztály kedvtelve énekölgette az áldott magyar vidéken. Még az es szóba gyött, hogy az EU nagy reaszorultába fogja és bétagozódik a NER-be, hátha akkó a magyarok szárnya alatt bécsusszanhat a Hurrázsiai Unijóba. Ettű, ettű nem, eccőcsak nagyot höccentek, s megugrottak a nemzetgazdagság mutatóji, nem mind, de eggyik jobban a másiknál. Annyira, hogy nem győszte csodáni a kormán a saját műszerfalát. Matolcsy uram virágos kedvibe le es tekerte a bank felőli ódalon az ablakot, mentek vagy húszval, kettesbe, oszt kikurjongatott Európának, hogy Virágéknál ég a világ, sütjük mán a rántott békát zimezum, recefice bumbumbum. S akinek ez nem teccik, az csumma csummárom, de tövig. Meg lehet nézni a mutatókot, mán úgy együttmozognak a Merkelnéével, mint a huzat. Mostantó Olli Rehn nyilvánossan lássa bé, de írásba, hogy megbukott, mint a vízfolyás, azt a mongolfolttalan kirelejzumát néki. S az öszves huhonc, ki csak szembe közlekedik százharmincval a gazdasági sztrádán, fordújjon meg, s gyöjjön magába szállva utánunk, de előtte villámgyorsan, fényesebb a Fitchnél a kard, minősétse föl a magyart, amég szépen van!
Parti Nagy Lajos Magyar mesék c. sorozatának mai darabja az ÉS-ben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése