2015. október 12.

113 perc Göncz Árpáddal, 2001-ben


Papp Gábor Zsigmond rendező készítette ezt a kétrészes életinterjú-filmet Göncz Árpáddal, aki egy évvel második elnöki ciklusa lejárta után, immár "civilben" válaszolt Kövesdi Péter kérdéseire. 
Rengeteg dokumentumfelvétel mellett Göncz Árpád felesége és gyermekei, a tíz elnöki év jelentősebb politikusai és mások (többek között Esterházy Péter) is szót kapnak a filmben.
Az első rész itt, a második pedig itt látható.

2015. március 30.

Időutazás. Ilyen jelenetet az ötvenes évek óta nem láthattunk - de ezentúl sokat fogunk

Ezzel a március 6-i eseménnyel egy újabb szinttel jutott lejjebb ez a szerencsétlen ország.
A mórahalmi fideszes önkormányzat, Nógrádi Zoltán polgármester vezényletével óvodásokat parancsolt ki megünnepelni a helyi kormányablak megnyitását. A módszer tehát tipikusan észak-koreai, a színvonal azonban annak is alatta marad. Merthogy ilyeneket magoltatnak be velük például: „Hálával tartozunk szüleink nevében, mert szívesen segítenek családunk ügyében." 

A hatalom nem éri be az iskolások elzombisításával, már az óvodásokat is be akarja sorozni a hadseregébe.



A szegény ovisok persze még nem tudják, hogy mit tesznek velük, de hogy a szülők sem vesznek ebből észre semmit, és - mint az alábbi videón látható - boldogan tapsolnak a gyermekeik megalázásához, bábként használásához, az tragédia. 
Ezt az országot sikerült évtizedekre tönkrevágni, ez már aligha vitás. 



Magántermészetű megjegyzés: 
Mostanra tényleg közel kerültünk ahhoz, hogy bekövetkezzen az elképzelhetetlen: ismét olyan események történhessenek a magyar óvodákban, mint amiről bő három éve írtam itt a blogban.

Frissítés:
Máris itt látható a címben megjósolt folytatás.
(A történet hősére, Tasó államtitkár úrra talán még emlékeznek az olvasók ebből a posztból.)

2014. december 12.

Darab – darab


Eddig Trócsányi volt a legnagyobb csalódás. Mármint hogy tárcát vállalt ebben a kormányban. És hogy Orbán legarcpirítóbb mondatait is hajlandó visszhangozni.
De Paczolay Péter még rajta is túltesz, ha igazak a hírek, hogy római nagykövet lesz belőle. Az Alkotmánybíróság volt elnöke a Külügyminisztérium utasításait hajtja majd végre. Szijjártó Péteréit. Egy Paczolay egy Szijjártóéit. Hihetetlen, kétségbeejtő.
(Arról nem is beszélve, hogy ezt a posztot eredetileg a Szentmihályi Szabó Péter nevű embernek szánták. Paczolay tehát teljesen csereszabatos Sz. Sz. P.-vel. Erre már tényleg nincs mit mondani.)





2014. november 29.

Hogyan jutott el Pokorni a kézlevágástól az apró, bosszantónak gondolt tényekig



2010 márciusában Pokorni Zoltán érdekeset mondott:

"Mindenkinek meg kell értenie, hogy ha kormányra kerülünk, nincs többé lopás. Aki először belenyúl a kasszába, le lesz vágva a keze." 

Meg is hatódtak az emberek széles e hazában egy tisztességesnek számító politikus kemény és kérlelhetetlen véleményétől, és valószínűleg csak a hozzám hasonló megátalkodottak akadtak meg egy pillanatra a "többé" szón. Merthogy ez azt jelentette, hogy eddig bizony loptak a fiúk, mármint Pokorni párttársai.

Aztán telt-múlt az idő, és ha Pokorni fenyegetése valóra vált volna, akkor valami ilyen fotó készült volna a kormányról (meg szinte az egész, elitnek nevezett társulatról), és nem győzték volna visszaphotoshopolni a jobb kezeket a képre:



Alighanem felismerte ezt Pokorni is (vagy felismertették vele), mert idén januárban Mohácson, egy rezsifórumon (igen, Pokornit, a hegyvidéki polgármestert és oktatáspolitikust Mohácsra küldte a Fidesz egy rezsifórumnak nevezett polgárbutításra) már finomított kissé:

"az [elszámoltatás] üzenete a most funkcióban lévő polgármestereknek, államtitkároknak, alpolgármestereknek, fideszes potentátoknak, hogy nincs nyúlkálás, mert nem lesztek kihúzva a szarból pártalapon. És aki lop, az le lesz csukva."  

Tehát a keze megmarad mindenkinek (helyes, nem is lett volna szép Kadhafit követnünk), de a szabadsága bizony nem - fogalmazta meg az új üzenetet Pokorni.

Ámde - bár az ország szétlopása soha nem látott intenzitással folyt tovább -, hogy, hogy nem, mégsem a fideszes potentátok kerültek előzetesbe vagy börtönbe ezután sem, hanem mindig csak mások.
Úgyhogy tegnap le is vonta a tanulságot az időközben módfelett megjuhászodott Pokorni:

„Ezek a kisebb-nagyobb ügyek, hogy ki milyen órát hord, ki hova jár pihenni vagy nyaralni, vagy hogy kinek mekkora a háza, ezek nyilván az elmúlt években is tudottak voltak, de nem érdekelt senkit. Nem kötődött össze ez a korrupció vádjával. Az Amerikai Egyesült Államok kitiltása óta viszont egy ilyen metszetbe rendeződik újra ez a sok apró, egyébként korábban csak bosszantónak gondolt tény."  "Nincsenek ilyen urizáló életvitelek, illetve nem szabad, mert nem engedheti meg magának egy felelős kormánytag, vezető politikus sem ezt a fajta urizálást, ami lehet, hogy korábban elment.” 

Tehát eddig is tudta mindenki ezeket az "apró, bosszantónak gondolt tényeket" - de most már úgy kell tenni, mintha nem lennének, mert a végén még korrupciónak fogják hívni a korrupciót, lopásnak a lopást. Ne urizáljunk ilyen feltűnően, akkor nem lesz semmi baj - mondja most feddőleg a megszelídült Pokorni. 

És a legszomorúbb az, hogy még így is ő az egyetlen a hatalom közelében, aki legalább ennyit mond, és nem hazudik a képünkbe röhögve, mint a többiek.


Update:
Sőt, már ezt az ejnyebejnyét is főbenjáró bűnnek tekintik, és Lázár János (Orbán magyar hangjaként) politikai kivégzéssel fenyegeti meg Pokornit.


2014. augusztus 30.

Székfoglaló előtt


Merthogy aligha lehet kétséges, hogy hamarosan akadémikusok lesznek ezek a kiváló, nemzeti kormányunk által többszörösen kitüntetett művészek, akiknek a fényes karrierjük mellett a remek ízlésük is példaadó. 
Az alábbi fotókon kedvenc ülőalkalmatosságaikat mutatják meg nekünk - jogos büszkeséggel:

 Pataky Attila (a Magyar Érdemrend lovagkeresztje, 2012)

Oszter Sándor (Kossuth-díj, 2013)


2014. augusztus 23.

2014. július 21.

Találós kérdés



Egy költőt és újságírót római nagykövetnek jelölt az Európai Unió-tag Magyarország kormánya 2014-ben.
Itt van két vers. Vajon melyiket írhatta fentnevezett potenciális nagykövetünk?



NYERS FOHÁSZ A KOMMUNIZMUSHOZ

Hol késel, kommunizmus,
boldogságom, tiszta szerelmem?
Boldogságunk, tiszta szerelmünk.
A bőség kosara! A jognak asztala!
A szellem napvilága!
Ehess, ihass, ölelhess, alhass!
A mindenséggel mérd magad!

Felkiáltójelek helyett
a kérdőjelek ránk hullanak.
Tudom, nem sürgős.
Akár az apokalipszis, csak a
prófétáknak:
beteljesületlenséged
nem sokaknak bánat.

Hol késel, kommunizmus?
A termelőerők, a termelési viszonyok,
zakatolnak a gépek,
s a tudat… tudatunk alatt
nem akar elhalni az állam.

Hol késel, kommunizmus?
Tavaszra tavasz jön,
gyermekszemem öregen pislog;
kommunizmus, te, megigért,
feszítsd meg minden izmod,
rázd le az élősdieket.

Kommunizmus, növekedj, kisgyerekem.


MAGYAR GÁRDA

Nincs erő fegyverben,
nincs erő a pénzben,
az erő tehetetlen,
szűkölködik észben.
Nincs erő a szeszben,
nincs erő a drogban,
az erő kegyetlen,
vér folyik, ahol van.

Miben van hát erő?
Erő van Istenben,
tőle eredendő
minden magas szellem,
a Szentlélek adja,
a Szentlélek küldi,
s ha van foganatja,
életünk betölti.

Erő van a hitben,
szívben, becsületben,
feltámad, és nincsen
többé lehetetlen,
erőt ad a család,
erőt ad a munka,
erőt a magyarság,
léphess a nyomukba,

hol jelen van három,
ott az Úr jelen van,
ezen a végváron
a zászló még fent van,
Árpád lobogóját
őrizzük meg együtt,
s akik most is óvják,
nevük ne feledjük.

Bátor férfiak, büszke nők -
adjon az Isten szebb jövőt!


2014. június 20.

Amíg nem jön a metró,

olvasgassa a Nemzeti hitvallást, jobbról balra! 
Rovásírásos papírvonalzó, kapható a BKV ajándékboltjaiban. Csak 50 forint, a hülyének is megéri.



2014. június 16.

Két férfi, két eset



Mint a fenti videón látható, 1988. június 16-án, Nagy Imréék kivégzésének 30. évfordulóján együtt demonstrált Mécs Imre, akit az 1956-os forradalom után halálra ítéltek, és Orbán Viktor, a frissen alakult Fidesz szóvivője.

1988-ban Kádár János halódó rendszerének rendőrei elvitték a 25 éves Orbán Viktort:

2014-ben Orbán Viktor ereje teljében lévő rendszerének rendőrei elvitték a 81 éves Mécs Imrét:

Utóirat:
Ahogy azt Orbán Ottó írja zseniális versében:
"rókafiak nyomakodtak elő a rókalyukakból
rókaagyakba való eszmékkel
hogy a történelmet gólra játsszák
a vesztest pedig a legjobb sárba taposni
akkor legalább nem sokat pofázik
rendőrállamban nőttek föl
szabadságnak azt gondolták hogy mától fogva a rendőr nekik tiszteleg"

2014. május 18.

Az elmúlt száz év legtisztességesebb magyar politikusa


Bibó István: 
A szabadságszerető ember politikai tízparancsolata

A szabadságszerető ember
1. megköveteli magának és megadja másnak a minden embernek kijáró tiszteletet, de megkülönböztetett tiszteletet, sem magának semmi címet nem követel, másnak pedig úrvoltáért, sem vagyonáért, sem hatalmáért, sem befolyásáért, sem ruhájáért megkülönböztetett tiszteletet nem ad, csak tisztességéért, vagy érdeméért; senki emberfia előtt meg nem alázkodik, alázatoskodó megszólítási és köszönési módokat szájára nem vesz.
2. magát munkában szolgának, szabad idejében és a maga otthonában úrnak tekinti, és szembeszáll mindenkivel, aki magát szolgálata és munkája alatt is úrként, hatalmasként viseli és másokat szolgáknak, alacsonyabbrendűeknek kezel.
3. a maga vagy más munkája értékének a leszállítását, emberi kiuzsorázását, vagyoni vagy hatalmi helyzet kihasználását, s egyáltalán semmiféle kizsákmányolást nem tűr, magát vagy mást a maga igazából, világos jogából, megszolgált követeléséből semmiféle erőszakkal, megfélemlítéssel, rábeszéléssel, fortéllyal kiforgatni nem engedi.
4. őrködik a maga és minden ember egzisztenciájának a szabad és biztosított volta felett, illetéktelen vagy önkényes behatástól való mentessége jogvédelemmel és garanciákkal ellátottsága felett.
5. szüntelenül szem előtt tartja, hogy az emberi szabadság és az emberi méltóság egy és oszthatatlan és az egyik ember ellen akár társadalmi helyzete, akár származása, akár neme vagy kora címén elkövetett minden sérelem mindenki más szabadságát, méltóságát is veszélyezteti: ezért az emberi szabadság minden korlátozása, önkényes letartóztatás, fogvatartás, egyéni vagy hatósági hatalmaskodás, s az emberi méltóság mindenféle megalázása ellen azonnal együttesen, de ha az rögtön nem lehetséges, magában is fellép.
6. gyűléseken, egyesületben, munkaközösségben vagy bármiféle közösségben éppenúgy, mint a magánéletben önkényeskedést, akarnokoskodást, magánérdek illetéktelen érvényesítését, visszaélést, köz becsapását, közakarat meghamisítását, s mindenféle fenyegetést és terrorizálást nem tűr, minden ilyen ellen saját maga azonnal felszólal és más tisztességes emberekkel összefog, az erőszakosan érvényesülni próbálókat, tekintet nélkül arra, hogy kire és mire hivatkoznak, leleplezi és meghátrálásra kényszeríti, tisztában lévén azzal, hogy minden ilyennek az érvényesülése csakis a tisztességes emberek kényelmessége és megfélemlíthetősége miatt lehetséges.
7. semmiféle anyagi visszaélést vagy panamát el nem hallgat, sem elfedezni nem segít, bármilyen hatalmas embert kell is ezzel lelepleznie.
8. minden közügyben meggyőződése szerint vall színt: fenyegetéstől meg nem ijed, hízelgésnek be nem dől, s szavazatát vagy aláírását semmi pénzért vagy előnyért el nem adja.
9. minden felismert közérdek ügyében kezdeményezőleg lép fel, minden közérdekű szövetkezésben vagy mozgalomban tehetsége szerint munkájával és adományával részt vesz s igyekszik azt győzelemre segíteni, tisztában lévén azzal, hogy a közügyek elhanyagoltsága vagy méltatlan emberek kezébe való kerülése egyedül a tisztességes emberek kezdeményezésének hiánya és közéleti bátortalansága miatt történik.
10. bízik a közösség erejében, az emberek többségének tisztességében és abban, hogy ezt elegendő bátorsággal és igyekezettel érvényre is lehet juttatni, ezért a maga példájával, minden rosszhiszeműség elleni együttes és eredményes fellépéssel és minden jóhiszeműség számára a bizalom előlegezésével erősíti maga körül a közösségben és a tisztességes szándék győzelemre vihetőségében való hitet.


A kézirat lelőhelye: Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára MS 5111/15.16

2014. május 10.

2014. május 5.

A parlament új alelnöke a vidék népével ismerkedik


Öt évvel a Gábriel arkangyalra törő birodalmi sas esete előtt





A kiadó, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. természetesen nem csak Szerb Antaltól kért származási igazolást, hanem - az 1939: IV. törvénycikk (1939. május 5.) végrehajtása tárgyában kiadott 7.720/1939. M. E. rendelet 47.§-ának megfelelően - minden szerzőjétől, munkatársától. A Révai pl. Illyéstől, Máraitól, Szabó Lőrinctől és Tamási Árontól is.
(És persze nemcsak a Révaira, hanem minden olyan intézményre érvényes volt ennek a nyomtatványnak a kitöltetése az alkalmazottakkal, amelyeket érintettek a korlátozás alá eső tevékenységek. A tevékenységek felsorolását lásd a - fent belinkelt - törvényben.)
Tamási Áron egyébként ezzel a válaszlevéllel egészítette ki a kitöltött személyi lapját:


2014. április 30.

Május elsejék


 1919

Felvonulás a főváros útjain (filmhíradórészlet)
Népmulatságok (filmhíradórészlet)
Felvonulás a Vérmezőn (filmhíradórészlet)
 1919

 1945

 1945

 1946

Felvonulás Budapesten (filmhíradórészlet)
1946

 1947

 1947

 1947

Budapesti és vidéki felvonulások, majálisok (filmhíradórészlet)
1948

 1951

 1951

 1952

 1953


 1954

 1955

 1957

 1957

 1960

 1960

 1975 k.

1983

 1988

A tévéhíradó riportja a Felvonulási térről
1989

2003

 2008

2012 

2012 

2012

2012

2013


Free counter and web stats